„Verébbel és Lúddal érkezem” – Sisi környezetében vicces helyzeteket teremtettek a becenevek

Erzsébet osztrák császárné, magyar, cseh és horvát királyné 1837. december 24-én született Münchenben. Egy foggal jött világra, ami a bajor közhiedelem szerint jót jelentett. Ráadásul vasárnap született, akiket a szerencse gyermekének hívtak. Mintha a sors jelezte volna, különleges élet vár rá, amely azonban minden volt, csak nem szerencsés. Nem jó kedélyű családban nőtt fel, habár mind a hét testvéréhez közel állt. Édesanyja, Ludovika fiatal lányként a portugál trónörökösbe volt szerelmes. Ám ahogy akkoriban a fejedelmi családoknál szokás volt, a szülők és a politikai érdek döntött. Így mégis rokonához, Miksához adták. Nem véletlen, hogy házasságuk nem volt boldog. Ráadásul a pár temperamentuma is teljesen más volt. Miksa gyakran utazgatott felesége nélkül, extravagáns módon cirkuszban lépett fel, könyvet írt, míg Ludovika szerette a vidéki életet. Nem sokat törődött külsejével, saját bevallása szerint is teljesen elparasztosodott a vidéki létben. Odahaza, a possenhofeni kastélyban állandóak voltak a veszekedések, pedig a szülők ritkán időztek egy fedél alatt. A sors fintoraként hosszú élet adatott meg nekik, még a hatvanadik házassági évfordulójukat is megülték. Nem voltak különösebben vallásosak, és a gyerekeiket sem vallásosan nevelték. Bár angolul és franciául mindegyik sarj tudott, műveltségük hiányos volt. Sisi családjában mindenkinek volt beceneve, ami vicces helyzeteket teremtett. Egyszer Ludovika így táviratozott Sisinek Ischlbe. „Erzsébet császárné. Ischl. Verébbel és Lúddal érkezem. Mimi.” Meg is érkezett két gyermekével, ­Matildával, akit Verébnek becéztek, és fiával, a Lúdnak becézett Károly Tivadarral. Nem csoda, hogy az állomáson egy szolga és két ketrec várta őket a „madarak” számára.

Inkább ő adott ajándékot

Ami Erzsébet házasságát illeti, minden meseszerűen indult. Miután a végtelenül szerelmes Ferenc József feleségül vette, a születésnapja megünneplését a bécsi udvar szabályai szerint sok vendéggel, hatalmas fogadással egybekötve ülték meg szenteste. A bécsi karácsonyok az udvar előtt zajlottak, csak az étkezés folyt „szűk” családi körben, akkor is több tucat Habsburg ült az asztalnál. A hivatalos születésnapi és karácsonyi köszöntéseket egészen a 1867-es kiegyezésig tűrte Sisi. Aztán Bécs helyett Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban ünnepelt a királyi család, amelyet a fenséges pár koronázási ajándékaként kapott az országtól. Ettől kezdve évente több hónapot is töltöttek ott – főként ősszel újév utánig, majd tavasszal. Önmaguk lehettek, szép családi életet éltek.

„Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg, Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!” – írta anyjának Erzsébet. Az őszi szezonban volt a királyné névnapja is, november 19., ami Gödöllő legnagyobb ünnepe lett: a helybeliek szerenáddal és fáklyás felvonulással köszöntötték. A karácsonyok és Sisi születésnapja bensőséges hangulatban zajlottak, Erzsébet itt élvezte az ünnepet, még a konyhában is segített. Díszítette a kastélyt, a díszterembe hatalmas fát állítatott, alá ajándékokat rakott. A meglepetéseket maga szerezte be úgy, hogy furfanggal kijátszva az őrséget, kiszökött a kastélyból vásárolni. Nemcsak a családja, de a személyzet és a falu népe is személyre szóló apróságokat kapott tőle.

Korcsolyapálya az udvaron

Naplóbejegyzésekből tudható, milyenek voltak az itteni karácsonyok. A legkisebb királylány, Mária Valéria főhercegnő nevelője, Rónay Jácint visszaemlékezésében így ír a gödöllői ünnepekről: „Esténként aztán Valéria főhercegnő óhajtására a szembekötősdi járta, majd újra munkához fogtak, s ábrákat színeztek és metszettek ki ahhoz a képeskönyvhöz, melyet a jólelkű királykisasszony a gyermekkórház üdülő betegeinek szánt.” Karácsonykor és újévkor a királyi pár pénzadományokkal, ruhákkal és játékokkal támogatta a rászorulókat. Ezeket gyakran személyesen osztottak szét. A királyi család egészen újév utánig Gödöllőn maradt. Szintén Rónay feljegyzése 1881-ből: „Szilveszter estéjén megint felöltötte ünnepi pompáját a karácsonyfa. A gödöllői felsőkert egyik hajlásában öntözéssel mesterséges korcsolyapályát csináltak, amelyen a királykisasszony és benső barátnője, Auersperg ­Aglája hercegnő napestig vidáman csúszkáltak.”

A kiemelt képen Ferenc József és Sisi a gyerekeikkel, háttérben a gödöllői kastély (Fotó: Getty Images)