Fényes Szabolcs csak egyetlen embernek nem írt slágereket: ünnepelt feleségének
Luxusvonat, Küldök néked egy nápolyi dalt, Szeretni bolondulásig, Nem csak a húszéveseké a világ, Mindig az a perc… Csak néhány Fényes Szabolcs legismertebb slágerek közül abból a 45 színpadi alkotásból és 131 filmből, azaz több mint 700 dalból, ami a nevéhez fűződik.
A könnyűzenei közízlés élete során hatalmas változásokon ment keresztül, de Fényes Szabolcs mindvégig képes volt szerzeményeiben követni a kor divatját. Nagyváradon született 1912. április 30-án. Mindenki csodagyereknek tartotta, mivel már egészen kis korában kiválóan zongorázott és rögtönzött. Alig múlt tizenkilenc éves, amikor a Fővárosi Operettszínház bemutatta a Maya című operettjét a címszerepben Honthy Hannával.
Az 1930-as évek elején Peter Fényes néven három évig Berlinben élt, és többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat. 1935-ben Berlinben tervezték a Maya világpremierjét is, de hitleri Németországban nem lett belőle semmi a librettista Harmath és a kiszemelt primadonna, Alpár Gitta származása miatt. 1935-ben hazatért, és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett.
Aradszky László előadásában legendás a Nem csak a húszéveseké a világ
1941-ben feleségül vette Csikós Rózsi színésznőt, aki a korszak híres szubrettje volt, de Fényesre jellemző, hogy az általa írott darabokban nem osztott neki szerepet, és nem írt neki külön dalokat sem. Viszont kerítőnőnek sem volt utolsó: barátját, Romhányi Józsefet ő mutatta be a későbbi feleségének.
A német megszállás és a nyilas korszak nehéz napjaiban bátran és emberségesen viselkedett: tucatjával mentette meg kollégái életét a színház zegzugos pincerendszerében.
1949-ben az Operettszínház igazgatója lett egy rövid időre, majd a Vidám Színpadhoz helyezték át zenei vezetőnek. 1957 és 1960 között ismét az Operettet irányította. Nem az igazgatói irodából, hanem a próbákról és az előadásokról ismerte a színházát. Egyaránt megtalálta a hangot az érzékeny művészekkel és a színpad láthatatlan segítőivel. Felemelt hangon soha senki nem hallotta beszélni.
Külföldön is elismerték a dalai szépségét, így a világhírű Mario Lanzának is komoly tervei voltak Fényessel. 1959-ben minden készen állt két zenés film és egy közös nagylemez megvalósításához, amikor jött a hír az énekes haláláról. Az utazás elmaradt, a világhírnév pedig végleg kútba esett, amit a zeneszerző élete végig nem tudott megemészteni. 1960-ban visszavonult, és már csak a komponálással foglalkozott. Am szerzeményeit ma is játsszák, A nagymama című darabban is hallható három Fényes Szabolcs varázslatos muzsikájából.
1986. október 12-én érte a halál. Erkel-díjas (1964), Érdemes (1972) és Kiváló Művész (1980) volt, a vágyott Kossuth-díjat azonban sose kapta meg… Sőt: egykori lakhelyén, az Orbánhegyi úti ház falán sem őrzi tábla az emlékét… De díjat neveztek el róla, amelyet a könnyűzene legkiválóbbjai kapnak meg minden évben.
Kiemelt képek: Fortepan, MTI