Előfordult, hogy a szubrett-táncoskomikus páros rossz időpontban ment el egy fellépésre, egy héttel korábban. Előadás helyett beültek egy étterembe enni és nevetni egy jót.
A napokban ünnepelte a születésnapját, és ennek kapcsán mesél a magasságokról és a mélységekről az életében. Teszi mindezt mosolyogva, ahogy azt tőle mindenki megszokhatta.
Peller Károly örök és állandó partnere. Legjobb barátja. A családja része, a fogadott nővére. Az élete része. Nem kicsit! Nagyon! Ismerjék meg önök is Szendi Szilvit.
Neve évtizedek óta összeforrt a zenés színházzal, azon belül is az operett műfajával. Szolnoki Tibor játéka pontos, elegáns, és mindig a produkció egészét szolgálja. Megbízhatóságával, stílusérzékével és a műfaj iránti mély tiszteletével különösen nagy értéket képvisel a zenés színház világában.
1916. február 12-én, a világháború árnyékában mutatta be a budapesti Király Színház a Mágnás Miska című operettet. Aligha sejthette akkor bárki, hogy Szirmai Albert zenéje, Bakonyi Károly szövegkönyve és Gábor Andor szellemes dalszövegei olyan művet teremtenek, amely több mint egy évszázadon átívelve, a magyar színházi kultúra egyik alapkövévé válik.
Szinetár Miklós színházi, televíziós és filmes rendezéseinek címét, könyveit, valamint díjait és elismeréseit nehéz lenne felsorolni.
Kiemelkedő nemzetközi elismerésben részesült nemrég Kállay Bori Triesztben. A művésznő most elmeséli, hogy vette át az életműjéért járó rangos elismerést.
Virágh József neve szinte egybeforrt a Budapesti Operettszínházzal, amelynek 1971 óta tagja. Majdnem az összes klasszikus bonvivánszerepet eljátszotta. Peller Károly, az Operett Tudor mesél róla.
A nevét hallva először mindenképp nagyszerű musicalhősnői jutnak eszünkbe, illetve ha van kislány a rokonságban, akkor egyértelműen a Jégvarázs Elzája, akinek a hangját kölcsönözte.
Karády Katalin az első magyar színésznő volt, akit igazi sztárkultusz övezett. A férfiak rajongtak érte, a nők utánozták, amiben csak tudták, rajongói klubok alakultak miatta. Még az operett világát is meghódította.
