A Budapesti Operettszínház csodás primadonnája június 3-án ünnepelte 40. születésnapját. Élete legboldogabb pillanatának azt tartja, amikor megszületett a kislánya, Anna. „Február 28-án érkezett, a tél utolsó napján, úgyhogy nekem minden évben ő hozza az életembe a tavaszt.”
Sebhelyes arccal ült a Ridikül kamerái elé egy interjú kedvéért Peller Károly, így adás közben derült ki, hogy a színészt súlyos baleset érte. Egy színházi előadás közben viselt maszk okozta a bajt.
Emlékszem, kisfiú voltam, leültünk a tévé elé január elsején, és jöttek a szebbnél szebb jelmezek, énekesek, táncosok. Aztán egyszer csak belépett Ő! Egy életre megtanultam ezt a nevet: KÁLLAY BORI! Szájtátva néztem, hogy milyen szép, ahogy énekel, ahogy táncol. Aztán felnőttem, és olyan szerencsés vagyok, hogy játszhattam is vele.
Luxusvonat, Küldök néked egy nápolyi dalt, Szeretni bolondulásig, Nem csak a húszéveseké a világ, Mindig az a perc… Csak néhány Fényes Szabolcs legismertebb slágerek közül abból a 45 színpadi alkotásból és 131 filmből, azaz több mint 700 dalból, ami a nevéhez fűződik.
Felföldi Anikó nagyszerű színésznő volt, operettszubrett és az egyik első magyar musicalsztár. Gyönyörű nő, egy igazi szexszimbólum! Peller Károly, az Operett Tudor mesél róla.
Előfordult, hogy a szubrett-táncoskomikus páros rossz időpontban ment el egy fellépésre, egy héttel korábban. Előadás helyett beültek egy étterembe enni és nevetni egy jót.
A napokban ünnepelte a születésnapját, és ennek kapcsán mesél a magasságokról és a mélységekről az életében. Teszi mindezt mosolyogva, ahogy azt tőle mindenki megszokhatta.
Peller Károly örök és állandó partnere. Legjobb barátja. A családja része, a fogadott nővére. Az élete része. Nem kicsit! Nagyon! Ismerjék meg önök is Szendi Szilvit.
Neve évtizedek óta összeforrt a zenés színházzal, azon belül is az operett műfajával. Szolnoki Tibor játéka pontos, elegáns, és mindig a produkció egészét szolgálja. Megbízhatóságával, stílusérzékével és a műfaj iránti mély tiszteletével különösen nagy értéket képvisel a zenés színház világában.
1916. február 12-én, a világháború árnyékában mutatta be a budapesti Király Színház a Mágnás Miska című operettet. Aligha sejthette akkor bárki, hogy Szirmai Albert zenéje, Bakonyi Károly szövegkönyve és Gábor Andor szellemes dalszövegei olyan művet teremtenek, amely több mint egy évszázadon átívelve, a magyar színházi kultúra egyik alapkövévé válik.
