Szinetár Miklós neve szorosan összeforrt az operettel. 1954. november 12-én, alig huszonévesen a Fővárosi Operettszínházban rendezte meg az átdolgozott Csárdáskirálynőt, ami a korszak egyik legnagyobb színházi szenzációja lett, és több mint 1600 előadást ért meg.
„Huszonéves rendezőként a főiskola után olyan legendás művészeket instruálni, mint Honthy Hanna, Feleki Kamill, Csákányi László vagy Rátonyi Róbert, leírhatatlan élmény volt”
– emlékezett vissza egy interjúban.
„Burzsoá művészetnek” bélyegezték
A fiatal rendező érkezése kezdetben bizonytalanságot keltett, hiszen a korszakban az operettet gyakran „burzsoá művészetnek” bélyegezték, és sok művész szorongva figyelte az új irányzatokat. Szinetár azonban nem rombolni akart, hanem tisztelettel megújítani a műfajt. Amikor a társulat megérezte elkötelezettségét és szeretetét, a közös munka inspiráló és felszabadító élménnyé vált. A közönség pedig kitörő lelkesedéssel fogadta a produkciót, amelyhez olyan mértékű jegyigénylés érkezett, hogy a színház hónapokra előre nem tudta teljesíteni a kéréseket.

Arany középút a színpadon is
Rendezői ars poeticájában az operett két végletét is megfogalmazta: a túlzott, vendéglátóipari szórakoztatást, amely kiüresíti a műfajt, valamint a túlzott rendezői erőszakosságot, amely a műfaj lényegét rombolja. A valódi művészi érték szerinte e két véglet között, az egyensúlyban rejlik.
Elemi kíváncsiság
Február 8-án ünnepli 94 születésnapját. Rendez, ír, utazik, színházba jár. „Édesapám ’örök fiatalságának’ valószínűleg az a titka, hogy elképesztő kíváncsiság van benne – meséli Szinetár Dóra. – Ha megtudja, hogy nyílt egy új étterem, ahol készítenek valami olyan ételt, amit ő még nem próbált, azonnal foglal egy asztalt. Ha egy új kiállítás nyílik, ő azonnal megy megnézni. Ha új előadás készül, ha egy új tehetség mutatkozik be, ő azonnal ott van.
Persze ez nem azt jelenti, hogy minden újdonságot el is fogad, de a nyitottság megvan benne. Szerintem a korosztályából ez a kíváncsiság hiányzik.”
Szinetár Miklóssal készült podcastbeszélgetést itt hallgathatja meg, illetve meg is nézheti.
Kiemelt kép: Vörös Szilárd/fotocentral.hu



