1915. november 17-én tartották a Csárdáskirálynő első előadását Bécsben. A bemutató november 13-ára volt kitűzve, ám a zeneszerző, Kálmán Imre ragaszkodott egy későbbi dátumhoz.

Így lett november ­17-e történelmi nap, amely új fejezetet nyitott az operett műfajában. A premier elementáris sikert aratott: a háború sújtotta Európában Kálmán Imre muzsikája reményt és derűt hozott, és gyorsan meghódította a közönséget. A Csárdáskirálynő 1916. ­november 3-án érkezett meg Magyarországra, ahol a Király Színház mutatta be. A közönség azonnal sajátjának érezte a művet – a darab hazai sikere legendássá vált. A mű több magyar átiratot is megért: a szövegkönyvet és a dalszövegeket többször modernizálták, hogy az újabb generá­ciók számára is friss élményt nyújtson, miközben a lélek és a zene időtlen szépsége változatlan maradt.

Honthy Hanna és Feleki Kamill kettőse legendás

Igazi legenda a Békeffi István és Kellér Dezső-féle 1954-es átirat által lett. A fiatal Szinetár Miklós rendezte előadásban kapott új nevet Anhilte, aki Cecília lett, és meghatározta Honthy Hanna időskori karrierjét. Miska pár mondatos szerepéből főszerepet írtak Feleki Kamill számára. De Németh Marika és Rátonyi Róbert nevét is örökre megjegyezte a közönség.

1993-ban a Kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be a formabontó előadást. Molnár Piroska legendás alakítása mellett ne feledkezzünk meg Kulka János és Sáfár Mónika játékáról sem.

2008-ban a Budapesti Operettszínházban Kállai István és Kerényi Miklós Gábor visszanyúltak az eredeti szövegkönyvhöz, és Anhilte szerepére egy klasszist hívtak Kállay Bori személyében. 2019-ben a Debreceni Csokonai Nemzeti Színházban mutattuk be azt az átiratot, amit én készítettem. Jelenleg két magyar nyelvű előadás fut: Vidnyászky Attila rendezésében a Budapesti Operettszínházban és Novák Eszter rendezésében a Nagyváradi Szigligeti Színházban.

Kiemelt kép és fotó: Archív