Egyéb

Lehet, hogy eddig te is rosszul szellőztettél – és nem is tudsz róla!

Az idei nyár Magyarországon és Európa-szerte is bebizonyította, hogy az éghajlatváltozás, a klímaválság és a globális felmelegedés nem a jövő zenéje, hanem igenis a mindennapjaink része. Azok a változások, melyek a világban zajlanak, mindenkit egyaránt érintenek, és egyre sürgetőbb a probléma orvoslása. A jó hír, hogy a legtöbb tevékenységünknek van alacsonyabb kibocsátással járó alternatívája! Most megmutatjuk, hogy olyan hétköznapi szokások megváltoztatásával vagy bevezetésével, mint például a helyes szellőztetés gyakorlatának elsajátítása, milyen sokat tehetsz magadért és a környezetedért. Ezzel nemcsak a természetet véded, hanem a pénztárcádat is, hiszen lehet, nem is tudod, de súlyos pénzek szökhetnek ki az ablakon, ha nem figyelsz eléggé.

Szellőztetni elvileg mindenki tud, a jó, azaz energiatakarékos, mégis hatékony szellőztetés tudományában viszont csak kevesen járatosak. Pedig ez olyan tudás, ami az évek múltával egyre fontosabbá válik, egyrészt klimatikus okokból, másrészt az energia drágulása miatt, harmadrészt pedig azért, mert ahogy az otthonaink és főleg azok nyílászárói, fűtőrendszerei egyre korszerűbbé válnak, úgy csökken a lakások természetes szellőzőképessége. Vagyis a szellőztetésre egyre inkább rá vagyunk utalva!

A jó szellőztetésnek látszólag egymásnak ellentmondó követelményeket kell kielégítenie: a légcsere legyen minél alaposabb, de a melegnek – ha fűtési szezonban szellőztetünk – minél kisebb hányada szökjön csak ki a lakásból. Mielőtt azonban kitérnénk ennek módjára, érdemes azt a kérdést is megválaszolni, miért van egyáltalán szükség a szellőztetésre. Amikor bent vagyunk a lakásban, a benti levegőben a légzés és az életműködésünk nyomán folyamatosan nő a szén-dioxid, és csökken az oxigén koncentrációja. Hasonló hatásúak bizonyos fűtési berendezések is, a következmény pedig egyértelmű: az otthon komfortjához és egészségéhez hozzátartozik a friss, oxigénben dús levegő rendszeres beengedése, vagyis a szellőztetés.

Ha aközül kell választani, hogy kis mértékben, de hosszú időn át, vagy rövid ideig, de alaposan (és ismétlődően) szellőztessünk, akkor a téma szakértői egyértelműen az utóbbira voksolnak. A hosszú, de visszafogott szellőztetés az oxigéncserét kevésbé, a lakás kihűtését viszont jobban szolgálja, vagyis éppen ellentétes azzal, ami a kívánatos cél lenne. Tehát: kitárt ablak és 3 percnyi légcsere – ez a jó szellőztetés fő szabálya!

Kíváncsi vagy arra, hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátásod?

A füstmentes kalkulátor www.fustmenteskalkulator.hu segítségével egyszerűen kiszámíthatod személyes szén-dioxid-kibocsátásod, vagyis azt a CO2-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeiddel és fogyasztásoddal a városban élve egy év alatt a környezetbe bocsátasz. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz (elsősorban CO2) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásoddal mennyivel járulsz hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tudsz elérni a szokásaid megváltoztatásával a városban élve.

Válaszd városlakóként a kisebb szén-dioxid-kibocsátással járót, a kevésbé ártalmasat! Töltsd ki a tesztet, és tudj meg többet! www.dobjle100at.hu

Magát a szellőztetést olyankorra érdemes időzíteni, amikor a legkevésbé szennyezett a kinti levegő. Ilyen lehet a kora reggel (még a reggeli közlekedési csúcs előtt), vagy a kora délután, amikor a legmelegebb az idő, a legkevésbé intenzív a fűtés, és a legkevesebben közlekednek. A hálószobát viszont felkelés után, beágyazás előtt kell alaposan átszellőztetni.

A nagyobb szellőztetés előtt érdemes letakarni a kanapét vagy a szekrényt: előbbit azért, hogy ne legyen kellemetlenül hűvös, ha ráülünk, utóbbit pedig azért, hogy ne hűljön át, és ne hűtse utána tartósan a lakást. Apróságnak tűnhet, de ha jól csináljuk, évente több tíz kilogrammban lesz mérhető a szén-dioxid-kibocsátás megtakarítása, ennyiért pedig már bőven megéri!

Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva – nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járuljunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen.

A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.

A STORY MAGAZIN FRISS SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Kövess minket az Instagramon is!