Még a szinkronrendező is ledöbbent – Egészen hihetetlen, Pogány Judit mire képes a hangjával

A Kossuth-díjas színésznő igazi állócsillag a hazai szinkronszínészet égboltján, ráadásul rekordszámú hangszínen tud játszani. Példának okáért elég csak a rendkívül népszerű animációs mesét, a Bogyó és Babó­cát említeni, ahol a narrátor szerepén kívül még hatvankilenc kis állatkának kölcsönzi a hangját, és mindegyik más és más. Ez hatalmas bravúr és egyben szép rekord is. Ezt hívják kivételes tehetségnek, amit a kollégái is méltatnak.

Bodrogi is rajong érte

A Vuk varjúja, Rá, azaz ­Bodrogi Gyula is tisztában van azzal, ilyen színésznő nem terem minden bokorban. „Én annak idején Pinokkió hangjára figyeltem fel. Érdekes kis hang volt, tele érzelmekkel, és mindig tökéletesen érthető mondatokkal. A hang mögött, mint kiderült, Pogány Judit rejtőzött. Hihetetlenül kedves, behízelgő hangja van, amit nagyon jól variál. Ez adottság, nem elsajátítható. Egyébként az évek során ő ezzel soha nem élt ­vissza, édes, kedves és szerény maradt, ma is nagyon jókat tudunk együtt nevetni. Szerintem rajta kívül még egy embernek volt ilyen sokszínű a hangja, Szabó Gyuszié” – hangzott Bodrogi dicsérete, amire Harsányi Gábor csak rákontráz. „Tüneményes, ezerhangú színésznő ő a mi kis világunkban, aki nemcsak a szinkronstúdióban, hanem a filmekben és a színpadon is elképesztő dolgokat tud művelni a hangjával.”

A gyilkos se tudja, hogy ő az

Pogány ráadásul egy igen erős mezőnyből magasodik ki, ugyanis a külföldi filmek és rajzfilmek magyar szinkronja évtizedek óta világszinten is kimagasló színvonalon készül. Azért, hogy a közönség magyar nyelven, élvezhető formában tekinthesse meg az alkotásokat, a háttérben lázas munka folyik. Járai Kíra évek óta szinkronrendezőként dolgozik, a segítségével pedig bepillanthattunk a szinkronstúdiók titokzatos falai mögé. A számunkra sokszor arc nélküli színészek egymásnak adják a kilincset a szinkronstúdiókban. A digitális világban már elég, ha egyedül állnak a mikrofon elé. De vajon ki dönt arról, hogy egy karakter kinek a hangján szólaljon meg magyarul? „A szinkronrendező osztja ki a szerepeket – tisztázza rögtön az elején Kíra. – Én először minden esetben megnézem a filmet, elolvasom a magyar szöveget, és szükség szerint javítom. Miután kiosztom a szerepeket, elküldöm a listát a gyártásvezetőnek, aki felveszi a kapcsolatot az illetővel, és megpróbálja leszervezni a munkára.  Sokszor előfordul, hogy végül nem az eredeti szereposztással készül el egy film. Olykor egyeztetési gondok adódnak, vagy épp a díjazásban nem tudnak megegyezni a színésszel. Ez egy alulfizetett szakma, sokszor a stúdió nem tud annyit fizetni, amennyiért egy színésznek megéri elvállalni a munkát. A színészek nem is látják egyben a filmet, és ma már általában egyedül állnak a mikrofon mögött. Egyébként a filmek szinkronizálása harminc másodperces tekercsenként történik. A színészek a tekercsek számától függően kapják a fize­tésüket. A helyzetet nehezíti, hogy a szereplők általában nem látják a teljes filmet, a képre és a rendezőre hagyatkoznak. A forgatás elején röviden összefoglalom, miről szól a film, és jellemzem az adott karaktert, munka közben pedig instrukciókat adok, hiszen a stúdióban a szinkronrendező az egyetlen, aki az egész filmet látta és értelmezte. De például ha egy krimiben a karakterről később kiderül, hogy ő a gyilkos, azt nem mindig árulom el előre a szinkronizáló színésznek.”

Ezt kevesen tudják

Természetesen olykor előfordul szereposztási tévedés, ez benne van a pakliban. Olyan is van, hogy valaki egy hosszabb válogatási folyamat után nyeri el a munkát. „Adott esetben hiá­ba érzem én magam úgy, hogy a kiválasztott nem alkalmas a szerepre, ha őt választják, akkor nekem belőle kell a lehető legtöbbet kihoznom. Sokfajta színész létezik, van, aki könnyen átlényegül, könnyedén hoz más hangszínt, beszédstílust, ha a szerep úgy kívánja, és van, aki mindig önmagát adja. Mivel ma már nagyon felgyorsult a munkafolyamat, és egy forgatás gyakran 10-12 órás, a bakikra is nagyobb az esély. Előfordult, hogy a színész a sitty-sutty szót automatikusan ’szitti-száttinak’ olvasta, mert azt hitte, hogy egy angol kifejezésről van szó. És persze nem mindegy, hogy: ’el kell mennem a bányába’ vagy ’el kell mennem a banyába…” Pogány Judit igazi jolly joker. „Kevesen tudnak úgy játszani a hangjukkal, hogy egy filmen belül több karaktert is tudjanak hozni. Időnként nekem is feladja a leckét, hogy az ilyen szerepekre kit válasszak – mondja. – Pogány Juditnak erre kivételes képessége van.”

Kiemelt kép: RTL