Csonka András nem tekint munkaként imádott szakmájára, ám ő is tudja, hogy az nem kedvez a magánéletnek. A 61 éves művészben az is felmerült, mi lesz, ha mindennek egy nap vége szakad.

Kívülről a színpadi élet nem munka, hanem életforma. Hasonlóan gondolkodik erről Csonka András is. „Nem szabad munkának gondolnunk. Nekem Szinetár Miklós volt az osztályfőnököm a főiskolán, és az első nap, amikor évnyitó után felmentünk a terembe, az volt az első mondata, hogy 'gyerekek, amit most itt elkezdünk, az egy játék. Persze nagyon komolyan kell venni, de játék.'

És igen, amikor vasárnap délelőtt más a rántást kavargatja, én gyertyatartójelmezben produkálom magam az Operettszínház színpadán. Olyan helyzetek alakulnak ki, amiket egy civil ember elképzelni sem tud.

Ez nem erősíti a magánéletet, hiszen számunkra nincs hétvége, nincs ünnepnap. Néha magamnak is szuggerálnom kell, hogy ez játék, nem munka, mert nem mindig érzem így. Főleg, hogy telik az idő, és elkezdek attól is félni, hogy a nézők már nem úgy látnak, mint régebben. Hogy megváltoznak a képességeim. Abba senki sem gondol bele, hogy ennek vége lehet. Hogy vége lehet-e egyáltalán. Mindenki addig él, ameddig szükség van rá. Ameddig figyelnek rá. Nekem is az a legnagyobb félelmem, hogy meddig tart ez az állapot" – vallott őszintén az érzéseiről Csonka András a Nők Lapjának adott interjújában.

Nem érdeklik a kritikák

A Família Kft. Picije azt mondja, ezért is mászik bele a közösségi médiába, mert így kapcsolatban lehet azokkal, akik érdeklődnek iránta.

„És ezért is nem adom ki a kezeim közül. Én teszem fel, én szerkesztem, én vágom, ha kell, narrálom. És élvezem, mert folyamatos visszajelzést ad.

Nem szeretem, ha valaki azt kérdezi, miért kell csinálnom ezt ebben a korban. 2026 van, hatvanegy éves vagyok, nekem most van lehetőségem ezzel foglalkozni, nem húszévesen volt.

És most tudok kapcsolatba kerülni akár a fiatalokkal is. Tudnak rólam. Volt, aki egyenesen a TikTok-ért gratulált nekem. Most akkor szomorodjak el? Minden korosztálynak meglehet a maga élménye rólam, és ha van élménye, akkor azért én hálás vagyok.

Ha ezt nem érti meg az én generációm, akkor annak rossz vége lesz, és rosszkedvünk is lesz tőle.

Ezzel együtt kell haladni, már amennyire lehet. Sok időmet veszi el, de ez is játék."

További részletek a legfrissebb Nők Lapjában!