Napi friss

Már csak egyetlen színésznő van közöttünk Az aranyember szereplői közül

Az aranyember 1962-es feldolgozása a hatvanas évek magyar filmművészetének kiemelkedő darabja Story / Nemzeti Filmintézet
Az aranyember 1962-es feldolgozása a hatvanas évek magyar filmművészetének kiemelkedő darabja

Béres Ilona 2700 forintot kapott 1962-ben Tímea szerepéért, ebből futotta egy télikabátra. Ma ő az egyedüli főszereplő, aki közöttünk van Az aranyember című filmből.

Van valami egyszerre szívszorító és gyönyörű abban, amikor egy régi magyar filmet újra látunk a képernyőn. Az arcok ismerősek, a történet régi barátként köszön vissza, ám közben döbbenünk rá, hogy akik egykor együtt álltak a kamera előtt, mára szinte mind elhunytak. Ez az 1962-es Az aranyember esetében is így van, a legendás szereplőgárdából ma Béres Ilona az egyetlen élő művész.

Béres Ilona és Csorba András, aki a címszerepet alakította a filmben Wikipedia
Béres Ilona és Csorba András, aki a címszerepet alakította a filmben

Micsoda művészek szerepeltek Az aranyemberben!

Gertler Viktor filmje Jókai Mór romantikus regényének harmadik, 1962-es feldolgozása. A történet főhőse Tímár Mihály, aki egy hajóút során megismeri Ali Csorbadzsit, a menekülő török kincstárnokot és annak lányát, Tímeát. A férfi életét hamarosan szerelem, titkok, vagyon és a Senki szigetének különös világa forgatja fel.

A főszerepet az erdélyi magyar színész, Csorba András játszotta, Tímea Béres Ilona lett, Athalie-t Krencsey Marianne, Noémit Pécsi Ildikó, Brazovicsot Greguss Zoltán, feleségét, Zsófi mamát pedig Gobbi Hilda alakította. Feltűnt a filmben Bárány Frigyes, Komlós Juci és Latinovits Zoltán is – utóbbi Krisztyán Tódor szerepében.

Pécsi Ildikó, Csorba András és Komlós Juci a Senki szigetén Fotocentral / Archív
Pécsi Ildikó, Csorba András és Komlós Juci a Senki szigetén

Volt értelme

Béres Ilona a Blikknek megrendítő egyszerűséggel fogalmazott a filmről.

Nehéz erről a filmről beszélni, ahogyan nézni az, mert én vagyok az egyetlen túlélő.

Mint mondta, sok pályatársa hiányzik már, ezért amikor újra látja a filmet, nem klasszikus nosztalgiát érez.

„Az aranyembert már olyan sokszor láttam, hogy nem nosztalgiázom. Persze vannak szép emlékeim róla, de nem élem újra. Ez már a múlt, de ezeket a filmeket nézve azt mondom: volt értelme!”

Béres Ilona egy róla készült portré előtt 2023 júliusában Fotocentral / Birton Szabolcs
Béres Ilona egy róla készült portré előtt 2023 júliusában

Amikor Tímea szerepére kiválasztották, még csak húszéves főiskolás volt, és Bessenyei Ferenc lett volna a partnere.

Húszéves kis főiskolás voltam, ott álltam remegő térdekkel a próbafelvétel előtt. Nem is tudtam a partneremmel próbálni, mert az eredetileg Tímár Mihály szerepét játszó Bessenyei Ferencnek el kellett mennie, így az asszisztenssel volt a felvétel. Végül nekem sikerült, megkaptam a szerepet, Váradi Hédi, aki Athalie-t játszotta volna, és aki Feri párja volt, azonban nem került be, szolidaritásból pedig Bessenyei sem vállalta

– idézte fel. És egy apró korabeli részlet is sokat elárul az akkori világról: Béres Ilona 2700 forintot kapott Az aranyemberért. Ebből futotta egy télikabátra, de szőrmére már nem. Csakhogy mit jelentett akkoriban ez a pénz: a művésznő a diploma után Debrecenben havi 1600 forintot keresett, amelyből 600 forint ment el albérletre.

Valóban a Dunán forgattak

A film kulisszái amúgy legalább olyan érdekesek, mint maga a történet. Az aranyember volt a magyar filmgyártás első szélesvásznú játékfilmje, az ehhez szükséges technikát és objektíveket Svédországból kölcsönözték. A forgatás 1962 nyarán kezdődött, és nagyjából felerészt műteremben, felerészt valódi helyszíneken zajlott. A kalandos dunai jeleneteket nem egyszerűen díszletek között vették fel: a stáb egészen a Kazán-szorosig és a Vaskapu környékéig utazott. Magyarországon pedig többek között Budapest, Martonvásár, Nagymaros és a Dunakanyar szolgált háttérül. A Senki szigetének jeleneteihez például a nagymarosi Sólyom-szigetet használták, a film zárójelenetét pedig a verőcei füzesben forgatták.