A fuvolaművész lánya, Anna egészséges kisfiúnak adott életet. Horgas Eszter nem is titkolja, mennyire boldog, hogy immáron kétszeres nagymama lett.

Ahogy lapunk is megírta, alig telt el néhány hónap, hogy megszületett Horgas Eszter első unokája, Dávid, máris jött az újabb boldogság. Ezúttal nem Lili, hanem másik lánya, a Koppenhágában élő Anna hordott a szíve alatt egy kisfiút. Anna és férje Dániában alakították ki az életüket, és a baba érkezését épp Horgas Eszter születésnapjának környékére, július 16-ára várták. Ám a kicsinek sietős volt, hiszen június 8-án – minden jel szerint Magyarországon – már meg is született Nádaslaki Artúr.

„Megérkezett a második trónörökös, végtelen hála és boldogság!!!” – jelentette be az örömhírt a világhírű fuvolaművész.

Magázni fogja Artúrt

A fuvolaművész korábban lapunknak azt mondta, neki a Marcell név tetszett volna a legjobban.

„Nádaslaki Marcell… Milyen jól hangzana? Annáék azonban valami nemzetközi nevet akarnak, mint pél­dául az ­Artúr. Mondtam is nekik: jó, én csak úgy fogom szólítani, hogy Gróf Nádaslaki Artúr, és magázni fogom. Artúr, kérem, legyen kedves az asztalhoz fáradni, kész a reggeli!” – viccelődött, de hozzátette:

„Minden Artúrtól ezúttal is bocsánatot kérek, de én egyszerűen nem tudom elképzelni az unokámnak ezt a nevet.”

Végül azonban a kicsit valóban Artúrnak kell szólítania, de a fuvolaművésznek ez vélhetően egyáltalán nem okoz majd problémát.

Horgas Eszter hatvanévesen lett először nagymama, de a klasszikus nagymamás életforma nem jellemző rá. Koncertezik, tanít a Zeneművészeti Szakközépiskolában, ismertebb nevén a Konziban, miközben az otthonában is folyamatosan adják egymásnak a kilincset a tehetséges fuvolista növendékek. Otthonában a zene a mindennapok része. És hogy a fuvola­szó hogyan hat egy alig egyéves kisfiúra?

„Péntekenként jönnek hozzám a különlegesen tehetséges kis tanítványok. Ilyenkor szoktam velük tá-tá-ti-ti-ti-tá ritmusgyakorlatokat végeztetni. Dávidkát fogom, beültetem az etetőszékbe magam mellé, ő pedig csodálkozva figyel és tapsol! Azt is imádja, amikor csak neki fuvolázok. Sokat vagyok Dáviddal, nem kötelességből, vagy azért, mert ez egy elvárás, hanem szabad akaratomból, mert imádom.”