Mint mindig, Szabó István idén is jól érezte magát a mustrán, hiszen a közönség hatalmas ovációval fogadta a Ralph Fiennes főszereplésével készült filmjét.
„Csak a rettenetes nyüzsgés nyomasztott – mondja –, ami elválaszthatatlan Cannes-tól. A fesztivál idején nincs egy kávéház a Riviérán, ahol le lehetne ülni, vagy egy vendéglő, ahol szabad helyet találna az ember, hogy megebédelhessen. Lépten-nyomon megszólítják az embert, de sem a kérdésnek, sem a válasznak nincs súlya. Ez egy áramlás, amelyhez lélekben egyáltalán nincs közöm. Mindig oda mentem, ahová a protokoll szerint mennem kellett.”
Kötelező elegancia
Mély barátságokat Cannes-ban sosem kötött. Erre ott egyáltalán nincs lehetőség.
„Találkoztam az évek során nem egy olyan kollégával, akivel később tartottam a kapcsolatot, de olyan barátságot, mint amilyet a cseh Jiří Menzellel vagy a szerb Dušan Makavejevvel, nem tudtam kiépíteni senkivel.”
Cannes nagyon ad az eleganciára. Dress code írja elő, milyen öltözékben kell megjelennie a vendégnek. „Sötét öltöny és csokornyakkendő. Ez elengedhetetlen. Az utóbbi elég nagy tortúrát jelentett számomra. Kínlódtam is hosszasan vele a szállodai szobában. Csokornyakkendőt csak Cannes-ban viselek, máshol nem. Régen egyszerű volt. Csak be kellett kapcsolni. Ezzel az újjal rendesen elbíbelődtem.”
Tartott attól, megértik-e
A vetítés előtti izgalom őt sem kerülte el, bár A napfény ízét mindenütt a világon hatalmas sikerrel vetítik ma is.
„Komoly félelmeim voltak. Ez egy közép-európai történet. A környező országokban mindenütt értették, hiszen a csehek, a lengyelek, a szlovákok, az osztrákok a századfordulótól a század végéig ugyanazokat a szörnyűségeket élték meg, mint mi, magyarok. Cannes nemzetközi fesztivál. A közönség fele nem is francia, hanem angol, amerikai, indiai, és még ki tudja, milyen nemzetiségű. Nagyon pozitív meglepetés volt számomra, hogy ilyen szépen fogadták a filmet, amely Koltai Lajos operatőr és Fazekas Eszter, a Nemzeti Filmintézet és a Filmlabor munkatársai révén valósággal újjászületett.”
Nem számított újabb díjra
Az életműdíj is óriási meglepetésként érte a rendezőt.
„Én csak annyit tudtam, hogy a Classics szekcióban tűzték műsorra A napfény ízét. A vetítés előtt közölte velem a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének fiatal elnöke, hogy ő adja majd át a díjat. De még akkor sem sejtettem, hogy életműdíj lesz. Nagyon komoly elismerés ez. Nem arra választanak ki, hogy elmondják, milyen hibákat láttak a filmben, hanem azért, hogy dicsérjenek.”
A vetítés alatt percekre tudott csak belemerülni a filmbe. „Végig a közönséget figyeltem. Érdekelt, hogyan működik a csend a moziban, mire hogyan reagálnak, hogy vesznek levegőt a nézőtéren, hol van feszültség, kacagás. Automatikusan ezt lesem. Csak mások filmjébe tudok belefeledkezni. Vittorio De Sica Csoda Milánóban című alkotását sokadszor is úgy tudom nézni, mint először.”
Ralph Fiennes, aki gyakran emlegeti, milyen mély benyomást tett rá Szabó István A napfény íze forgatása során, nem volt jelen Cannes-ban. „Én adtam neki jelet még itthonról, hogy ott lesz a film a fesztiválon. Sajnálattal közölte, hogy nem tud jönni, mert színházban dolgozik. De ott volt Robert Lantos, a világhírű kanadai-magyar producer, hiszen ez nemcsak az én filmem, hanem az övé is.”
Máig tanít
Ralph Fiennes 114 napot forgatott A napfény ízében. Magyar rendezője szerint nagyon kedves ember. Művelt, érzékeny színész, igazi angol úr. Három karaktert formál meg a filmben. A Sonnenschein család három tagját. Nagyapát, fiát és unokáját.
„Sok történelemórát tartottam neki, ő meg az angol történelemről mesélt. Valahogy úgy alakult, hogy ő is, akárcsak Helen Mirren vagy Glenn Close, Harvey Keitel és Stellan Skarsgård a barátjának tekint.”
Hosszabb repülőútra már nem vállalkozik Szabó István. Még akkor sem, ha tanítani hívják. „Budapesten vállaltam el egy kis szemináriumot. Nem messze a lakásunktól. Három villamosmegálló. Azt még kibírom.”
Kezdettől fogva elismerik
Diplomafilmjét, a Koncertet 1963-ban a legjobb rövidfilm díjával tüntették ki Cannes-ban. A legjobb forgatókönyvért járó elismerést háromszor nyerte el itt, a világ egyik legrangosabb fesztiválján. A Redl ezredeséért a zsűri díját kapta.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
