Az R-GO-gidákat sohasem szereposztó díványon választották, állítja Szikora Róbert. Mindig szigorú szakmai követelményeket támasztottak a lányokkal szemben. „Három fő kritériumnak kell megfelelnie annak, aki szerette volna ezt a pozíciót. Először is olyan kisugárzásának kell lennie, hogy az ember rögtön figyeljen rá, ha megjelenik valahol, mert azzal, hogy jelen van, magára irányítja a tekinteteket − magyarázta Robi. – Másodszor több stílusban is nagyon tehetségesen kell táncolnia, harmadszor pedig egy kicsit tudnia kell énekelni is. Ehhez jön még egy kiegészítő szempont, hogy emberileg is el kell tudnunk viselni egymást, amihez szükség van arra, hogy a gida egy balhémentes, stabil háttérrel rendelkezzen. Mert akinek botrányos az élete, az sajnos magával hozza azt a próbaterembe és a koncertekre, ez pedig az egész R-GO-nak ártalmas lenne.”
Charlotte volt a minta
De honnan jött egyáltalán az R-GO-gidák szerepeltetésének ötlete és az elnevezés? „A rock and roll után, ahol a ruháktól a napszemüvegeken, a zenei stíluson át minden nagyon kötött volt, szerettem volna valami újat, valami eklektikusat létrehozni. Fel akartam szabadítani magam. Az első koncertünkön, a sportcsarnokban még olyan lányok álltak velünk a színpadon, akik jóval teltebbek voltak. Az volt a koncepció, hogy olyan hölgyek legyenek ott, akik úgy néznek ki, mintha egy Fellini-filmből léptek volna elő. Cinka Pannának és Cinka Panna kettőnek neveztük őket. Ma már csak a Létezem klipjében láthatjuk őket. Aztán később, amikor kezdődött egy újabb munkafolyamat, megjelentek, és egészen máshogy néztek ki. Büszkén közölték: ’Lefogytunk.’ Hiába is magyaráztuk nekik, hogy pont az alkatuk volt a lényeg. Amikor a Bombázó című dal klipje készült, akkor dolgoztunk először Clavier Charlotte-tal, aki a gidák prototípusa lett. Arra lettem figyelmes, hogy míg korábban a tévében mindent a lehető leggyorsabban rögzítettek, ezt a dalt vagy tízszer-hússzor újra felvették, hogy Charlotte minél többször keresztülsétáljon a stúdión. Akkor megéreztük ebben a potenciált, de úgy voltam vele, ha egy hölgy ilyen hatást vált ki, mi lenne, ha ketten lennének. Meg is kérdeztük Charlotte-ot, nem ismer-e egy hasonló lányt, mint ő. Mondta, hogy van egy manöken lány a kifutón, ő volt Varga Éva. Amikor egymás mellett álltak, mintha testvérek lettek volna. Két ilyen nő atomrobbanás volt a színpadon! Ez a két gyönyörű hölgy kis halásznadrágban sétált a próbán. Kivillant a gyönyörű, kecses bokájuk, hamvas volt a bőrük… A természet megközelíthetetlen csodái voltak, akiket csak távolról lehet imádni. Környei Attila rájuk nézett, és azt mondta, olyanok mint a kis gidák. Így ragadt rájuk a gida név, amit a mai napig használunk.”
„Volt, akit a fiúja rángatott el”
Robi azt mondja, soha egyetlen gidát sem rúgott ki az R-GO-ból. „Zenésztársat többet is, de gidát egyet sem. Nem volt olyan, hogy azt kellett volna mondanom: ’Ne haragudj, kiöregedtél ebből a szerepből.’ Mindenki magától távozott. Volt, aki szülni ment, más tanulni, volt, aki a családjával szeretett volna foglalkozni, és persze olyan is, akit a fiúja rángatott el − meséli Szikora. – Annak idején nagy castingokat tartottunk, amikor új gidákat kerestük. Emlékszem, például olyan feladat is volt, hogy néhány méter anyagból negyedóra alatt ki milyen ruhát tud kreálni magának. Felkészülve egy esetleges helyzetre, amikor a gida bőröndje elkeveredik a reptéren, és hirtelen kell fellépőruhát készíteni. Az egyik gidánk, Szabina nemrég lett édesanya, és így szükség volt egy új gidára. A választásunk Ginára esett, ő nagyjából a 26. vagy a 27. a sorban, de bevallom, ennek már én se tudnék pontosan utánaszámolni, annyian voltak. A másik gidánk, Dorina hozta őt magával egy tévéshow felvételére, ahol Szabina már mondta: már gömbölyödik a hasa, nem mer több fellépést vállalni. Gina pedig abszolút passzolt a csapatba.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska
