Bárhol is volt Erzsébet királyné, akit Sisinek becéztek, napjait nem az uralkodó hitvesétől elvárt feladatok teljesítése töltötte ki, csak ritkán volt hajlandó megjelenni egy-egy nagyobb eseményen. E ritka pillanatok az évtizedek során folyamatosan erősítették kivételes szépségének legendáját. Tartása mindig királynői volt, járása a leírások szerint olyan kecses, amit nem lehetett utánozni, az asztaltól sem felállt, hanem felemelkedett. Napjait ennek a legendának az ápolása, saját testének kényeztetése tette ki, otthonai praktikusan ezt a célt szolgálták.
Fürdő a lakosztályában
Erzsébet nyáron öt, télen hat óra körül kelt fel. Aztán tornázott és gimnasztikázott. Bordásfal, gyűrűhinta, korlát minden tornaszobájában volt, és rendszeresen végzett gimnasztikai gyakorlatokat is. Ő szereltetett be először a bécsi Burgba, Schönbrunnba és a Budai Várba vízöblítéses vécét és fürdőkádat. Utóbbiban heti egyszer kifejezetten forró, gyógyfüves-olajos kádfürdőt vett, máskor hideg fürdőt vagy váltófürdőt, ezután masszázs tette teljessé a testápolást. Attól függően, hogy a lovardába akart-e menni, edzeni vagy vívni, lovas- vagy vívóruhába öltözött.
Erzsébetnek egy életen át megvolt a saját divatos stílusa. Fiatal korától kezdve a sötét vagy tompa színeket részesítette előnyben, ezért zöld, kék és szürke ruhadarabokat hordott. Az olyan kiegészítők, mint a fátyol és a legyező már a fiatal Erzsébetnek is állandó kísérői lettek. Tudta, hogyan kell hangsúlyozni az alakját, és tudatosan választotta ki a szabásokat, anyagokat és színeket. Erzsébet egyik kedvenc jelmondata a ruhái díszítésekor az „ultramodern” volt. Még Zsófia főhercegnő is csodálta menye divatízlését, ő maga is rendelt ruhákat a királyné szabóitól. Sisi olyan neves divattervezőket foglalkoztatott, mint Frederick Worth, de egyszerű bécsi, müncheni és budapesti tervezők is dolgozhattak neki.
Ötvenéves koráig nem őszült
A fodrászkodás is a napi rutin része volt, a királyné gyakran fésülködés közben idegennyelv-órákat vett. Hajzuhataga a bokájáig ért, és ötvenéves koráig nem is őszült meg. Olyan nehéz volt, hogy Erzsébet feje gyakran fájt tőle. A napi hajfésülés és frizurakészítés 2-3 órán át tartott, a háromhetenkénti hajmosás egy egész napot vett igénybe. Fodrásza harminc évig Fanny Feifalik volt, aki kezdetben méregdrága esszenciákat használt, később beérte a konyakkal és a tojással sampon gyanánt.
Az Osztrák–Magyar Monarchia első asszonya nem sminkelte magát, de arcbőrére vigyázott. Az értékes krémeket az udvari patikában különleges receptek alapján készítették el számára.
Naponta többször mérlegre állt
Erzsébet leginkább az alakjára vigyázott, a reggeli torna után a mindennapok része volt a lovaglás, majd később a sokszor négyórányi séta, vagy inkább, ahogyan a környezete hívta, a gyors menetelés. Ehhez kellett az energia, emiatt rengeteget evett, aztán meg durván diétázott: narancs-, tej-, tojásdiéta, ebédre nyers tojásfehérje sózva, kipréselt húslé felfőzve… Mániákusan, olykor naponta háromszor ellenőrizte a súlyát, pontosan lemérette a dereka, a combja és a vádlija körméretét. Így tudta megőrizni 50 kilóját is, ami igen kevés 172 centis magasságához képest. Nem engedett 50-55 centis derékbőségéből, csak érdekességképpen a legkisebb XS-es, extra small női ruhák derékbősége manapság 60 cm. Erzsébet még halálakor is megőrizte szépségének legendáját, erről maga gondoskodott: jó előre kikötötte, hogy halála után zárt koporsóban ravatalozzák fel, hogy mindenki csak a szépsége teljében lévő császárnéra és királynéra emlékezhessen. Halotti maszkja őrzi egyedül időskori arcának ráncait.
A fotók a Gödöllői Királyi Kastély Schönbrunn kincsei Gödöllőn című kiállításán készültek (Fotók: Birton Szabolcs/fotocentral.hu).
Kiemelt kép: Getty Images
