Három olyan magyar operett létezik, amit a színházak, akár a nem zenés vidéki színházak is felváltva elővesznek – különösen akkor, ha nehéz anyagi helyzetben vannak: Kálmán Imre Csárdáskirálynője, Kacsóh Pongrác János vitéze és Szirmai Albert Mágnás Miskája. Utóbbi rámutat arra, milyen az, ha csak a külsőségekből ítélünk, és nem látjuk előítéleteinktől az embert – mindez nagyszerű muzsikával és bravúros színészi alakításoknak keretet adó szerepekkel.
A darab története klasszikus társadalmi szerepcsere-komédia: Miska, a lovászfiú grófnak adja ki magát, miközben tükröt tart az arisztokrácia álságos világának, és le is leplezi azt. A francia bohózati alapanyag magyar közegbe helyezve különösen éles szatírát eredményezett, amely a Monarchia társadalmi viszonyait is finoman kifigurázta. A premiert a közönség azonnal lelkesedéssel fogadta, Rátkai Márton Miska szerepében és Fedák Sári Marcsaként a magyar színháztörténet legendái lettek.
Slágerek sora
A mű halhatatlanságát részben a fülbemászó dallamok biztosítotják. A Cintányéros cudar világ, a Hoppsza, Sári, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy A nő szívét ki ismeri máig a magyar zenei emlékezet részei, túlélve stílusokat és korszakokat.
A Mágnás Miska a filmvásznon is legendává vált. Az 1949-ben készült fekete-fehér filmváltozat – Keleti Márton rendezésében – a hazai zenés filmvígjátékok egyik klasszikusa lett, és sokak számára máig a darab „alapélménye”. A korszak legnagyobb sztárjai szerepeltek benne: Gábor Miklós, Sárdy János, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád, Gobbi Hilda. A film a magyar mozi történetének abszolút rekordere lett, ugyanis közel tízmillió nézőt vonzott a mozgóképszínházakba.
Gyakran látható a televízióban a 2019-ben rögzített operettszínházi verzió, amelyben Peller Anna és Peller Károly játssza Marcsa–Miska párosát. Baracs mérnök úr szerepében Vadász Zsolttal, aki kimondhatatlanul hiányzik mindannyiunknak.
Kiemelt kép: Archív



