Napok óta dagad a botrány a Budapesti Operettszínházban: a társulat újabb nyílt levelet fogalmazott meg, a főigazgató pedig válaszolt.

Nyilvánosan üzent Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Ahogy azt a story.hu is megírta, múlt héten robbant ki a botrány a teátrumban Orbán János Dénes kapcsán: Peller Károly közösségi oldalán osztották meg a nyílt levelet, amelyben a társulat számos tagja mély felháborodását fejezte ki, válaszokat követelve a vezetőségtől. Hétfő este újabb, válaszokat sürgető közleménnyel jelentkeztek, erre pedig főigazgató is reagált.

„A Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát”

Az ügy gyújtópontja az volt, hogy míg elmondásuk szerint a társulat évek óta küzdött a méltatlan szakmai és anyagi megbecsülés – vagyis annak hiánya – ellen, addig a háttérben horribilis összegek kerültek kifizetésre egyetlen személynek.

Nyilvánosságra került ugyanis az adat, miszerint az Operettszínház 2023 óta több mint 90,3 millió forintot fizetett Orbán János Dénes író-műfordító kilenc művének felhasználási jogáért, és további csillagászati összegekről is szóltak a kimutatások.

Nemcsak a közvélemény, de a társulat is megbotránkozott ezen. Múlt héten megfogalmazott levelükben válaszokat követeltek a kétes anyagi helyzetről, hétfő este pedig egy újabb közleménnyel jelentkeztek, melyet Peller Károly mellett Peller Anna is megosztott ezúttal.

A feltett kérdéseinkre továbbra sem kaptunk számunkra érdemben megnyugtató és világos választ. A vezetés levelében közölt gazdasági magyarázatok és statisztikai átlagok nem változtatnak a mindennapi valóságunkon. A társulat tagjai és a színházban dolgozó szerződéses művészek közül sokan továbbra is az alacsony anyagi megbecsültséget és a csökkenő szakmai lehetőségeket tapasztalják

– kezdték, felidézve a méltatlannak tartott kifizetéseket, illetve hűtlen kezelés gyanúját is emlegették.

„Erre tekintettel a továbbiakban emberileg és szakmailag egyaránt elhatárolódunk Orbán János Dénestől, és nem kívánjuk, hogy szakmai tevékenységünket az ő személyével összefüggésbe hozzák” – írták, majd hozzátették, szintén elhatárolódnak dr. Rózsás Péter ügyvezető igazgató munkásságától is, és erre szólították fel az igazgatót is.

A kialakult válság miatt ki kell mondanunk: a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát

– tették még hozzá.

Az aláírók száma jelentősen megnövekedett az első közleményhez képest, és mint írták, bőven vannak még, akik egyetértenek velük, de félnek a vezetőség retorziója miatt.

Kiss-B. Atilla: „Ezeket a komoly energiákat nem én mozgósítottam”

Minderre Kiss-B. Atilla főigazgató is reagált, szintén a közösségi oldalán megosztott közleményben.

Megértem a felháborodást, amelyet a nyílt leveletekben megfogalmaztok, ismételten kifejezem a partnerséget a közös gondolkodásban. Azt írjátok, hogy a vezetés komoly energiákat fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire. Ez a megállapítás nem pontosan fedi a valóságot: ezeket a komoly energiákat nem én mozgósítottam ugyanis

– fogalmazott, majd kultúrpolitikai indokokra hivatkozott.

„Már korábban is jeleztem nektek, és ezt most újólag is megerősítem: Orbán János Dénes darabjaira a költségeket sikeres pályázatokkal nyertük el. Ezeknek az összegeknek a felhasználása során azonban nem volt mozgásterem, ezek a források célhoz kötöttek voltak, azok átcsoportosítására, más társulati célokra fordítására lehetőségem nem volt.”

Végezetül kifejezte szándékát a békés kommunikációra.

Kiss-B. Atilla egyébként már az első nyílt levél után is reagált a Budapesti Operettszínház Facebook-oldalán.

„A Budapesti Operettszínház az évi egy, saját forrásaiból finanszírozott bemutatója kivételével minden további előadásának a bemutatóig terjedő kiadásait sikeres pályázatok eredményeként nyerte el – az Orbán János Dénes közreműködésével megvalósult előadások mindegyike így, pályázati úton elnyert plusz forrásoknak köszönhetően jöhetett létre” – fogalmazott. Hozzátette: a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását „túlnyomórészt a Társulat munkabérére, társulati- és törzsgárdajuttatására, a színházi infrastruktúra fenntartására fordítjuk. A kulturális kormányzat által az elmúlt években, illetve 2026-ban végrehajtott béremelés eredményeként a személyi juttatások aránya a Színház költségvetésében aktuálisan meghaladja a működési támogatás 80 %-át, szemben a 2019/2020. években teljesített 50 % körüli mértékkel. Ezen belül a személyi juttatások egy főre jutó átlagos havi kifizetésének értéke a 2019. évi 392.891 forintról 2026. évre 833.732 forintra emelkedett” – fűzte még hozzá akkor.

Kedd délelőtt a vezetőség újabb tagja, Pfeiffer Gyula, főzeneigazgató is megszólalt: szolidaritását fejezte ki a társulattal a Budapesti Operettszínház Facebook-oldalán.