Napi friss

Kustánczi Lia: „Elnyomom magamban a gyászt”

Nehéz, megterhelő időszak ez a számára.

Kustánczi Lia mindig is családtagként tekintett a háziállataira, így semmi meglepő nincs abban, hogy letörten, sírva mesél egyik kiskutyája, a hétéves Frenky elvesztéséről. „Nagyon friss még, nem is fogtam fel. Egyelőre elnyomom magamban a gyászt, csak néha hagyom a felszínre törni a fájdalmat – kezdi az üzletasszony a story.hu-nak. – Ami csak még tovább nehezíti az elengedést, hogy nem is velem volt… Ahogy kisfiam, Benett cseperedett, úgy láttam a legjobbnak, ha a kutyusokat egy időre elviszem vidékre az édesanyámhoz. Mert ahogy a gyerek nőtt, úgy érdeklődött egyre inkább a kutyák iránt, és amint elkapta a fülüket, farkukat, tépni kezdte. Nem rosszaságból tette, így mutatta ki a szeretetét. De most már nagy, óvatos, és éppen karácsonykor, amikor látogatóban voltunk anyukámnál, ötlött fel bennem, hogy ideje hazajönniük velem. Anyukám persze mondta, hogy még ne, megszokta, hogy ott vannak, hagyjak neki időt, hadd tudatosuljon benne, hogy el kell válnia tőlük. Így tettem… Nem mondom, hogy ezt nem bánom, lehet másképp alakult volna, ha akkor elhozom őket – sóhajt fel szomorúan. – A napokban kaptam egy fotót anyukámtól, hogy Frenky infúzióra van kötve, merthogy le kell szedni a fogkövét. Utólag tudtam csak meg, hogy ekkor már három napja nem evett. Azt meg még később mondta el nekem, hogy nem a foga miatt, hanem mert lenyelte egy makknak a kalapját. A képküldés másnapján hívott csak anyukám, hogy Frenky rosszul lett, meg kell műteni. Ezzel kímélni akart, ettől függetlenül ott lett volna a helyem. És ugyan a beavatkozást Frenky túlélte, olyan gyenge volt a kis szervezete, hogy nem maradt meg…”

Megalapozza a fia jövőjét

Kustánczi Lia igyekszik most a munkával elterelni a figyelmét. „Itt a fiam, aki mellett muszáj tartanom magam. Beni nemrég bölcsis lett, szóval egészen megváltoztak a hétköznapjaink – folytatja már könnyedebb hangon. – Szereti nagyon, két nap alatt beszokott! Jól elvan más gyerekekkel, én már nem voltam elég társaság neki. 9:30-ra viszem, és olyan 15:30 körül megyek érte. Közben én maximum egy kávészünetre állok meg. De ez nem panasz, örülök, hogy szépen fejlődik a cégem, hogy ennyi dolog van az egészségügyi központtal. Az is ösztönöz, hogy én most ezzel alapozom meg a fiam jövőjét. Szerencsére a páromra, illetve az anyósomra is számíthatok, ha megcsúsznék napközben, de azért igyekszem mindig én menni a kisfiamért a bölcsibe.”

Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story receptek és rejtvény különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!