Barabás Éva nemrég életének egy olyan részébe engedett betekintést, amiről egészen eddig mélyen hallgatott. „Apukám ivott. Gondoltam, lehet, hogy egyszer erről beszélek, de sokkal többet nem fogok, mert ilyenkor rögtön ítélnek az emberek, és én nem szeretném, hogy bárki rögtön ítélő legyen az apukámmal, akit én nagyon-nagyon szeretek, szerettem. És aki letette a poharat, és úgy volt alkoholista élete végig, hogy elment elvonóra – mondta a Fókusz műsorvezetője a Három igazság című YouTube-műsor legutóbbi adásában. A Fókusz műsorvezető sok évig fontolgatta, beszéljen-e erről a témáról az nyilvánosság előtt, végül Kovács András Péter története adta meg neki az ehhez szükséges bátorságot. A humorista szintén őszintén vallott édesapja alkoholizmusáról. – Nem szégyellem, csak féltem – folytatta Éva. – Az embert, akitől meg tanultam úszni, aki miatt akartam úgy pillangózni, mint Gyarmati Andrea. Van egy gyönyörű kapcsom vele, szerintem józan volt az első hat, nyolc vagy tíz évemben. 14 éves koromra emlékszem vissza, amikor először elgondolkodtam azon, hogy nem jó, hogy a szomszéddal ilyen viszonyban vannak, és hogy szerintem többet iszik, mint kéne. Biztos, hogy nem beszéltem volna erről akkor, amikor ebbe benne voltunk.”
Mint mesélte, édesapja egy rendkívül kreatív, ám meg nem értett ember volt. Géplakatosként dolgozott, ő volt az „aranykézű Barabás”, ahogy a műsorvezető fogalmazott. „Amikor egy újításoddal egy egész gyár szalagrendszere változik meg, akkor abból te csak egy plusz havi fizetést kapsz, és nem te leszel az Isten, és élsz boldogan, hanem ugyanúgy gürizel. Ugyanúgy fél háromkor befejezed a gyárban a munkát, én láttam, nem csak apunál, másoknál is, hogy a meg nem értettséget, azt, hogy hiába csinálsz jót, nem becsülik – fejtette ki a műsorvezető, mik vezethettek édesapja szenvedélybetegségének kialakulásához. Úgy érzi, a nehézségek ellenére sikerült előnyt kovácsolnia édesapja példájából. – Nekem az ő hite, a versenyszelleme, elképesztő fizikuma és kitartása – és az anyukámé – adott erőt. Tőlük tanultam, hogy a tanáraimra figyeljek, és így tudok ebből kijutni. Mert nem igaz, hogy csak tehetetlenség és lehetetlenség van, lehet cél is.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
