Huszonkét éve ismerik egymást Picivel. Kiderült, mennyire egy húron pendülnek, barátságuk egyik legfontosabb mozgatórugója pedig nem más, mint a humor.

Első találkozásuk egy kínos bukáshoz köthető. A Tropicariumban mutatták be 2004-ben az Atlantis című musicalt, amiben mindketten szerepeltek. Nagy Sanyi akkor még a Színművészeti Főiskolára járt. A musical impozáns kiállítású volt, ám a jegyek horribilis ára miatt két előadás után lekerült a műsorról. „Sanyiról már tudtam, kicsoda, ám az útjaink addig nem keresztezték egymást – kezdte Csonka András a beszélgetést. – Mindketten Toldy Máriához jártunk énekórákra, minden darabjában láttam őt a Madáchban, ismertem az adagiós hátterét. Szerettem a tehetségét, sokáig mégsem találkoztunk.”

Szeretnek egymás közelében lenni

Ma már napi szinten kommunikálnak, hívják egymást még akkor is, ha tudják: este úgyis találkoznak, mert együtt játszanak a színházban.

Bandit nemcsak mindenki ismeri, de egyetlen ellensége, irigye sincs. Őt egyszerűen nem lehet nem szeretni!

Kortól, nemtől függetlenül még nem találkoztam olyannal, aki rosszat mondott volna róla” – magyarázta Nagy Sanyi.

„Sanyi ugyanilyen. Harmonikus jelenség, izgalmas személyiség, jó humorú, remekül anekdotázik.

Elképesztően tehetséges színészként és zenészként. Jó a közelében lenni

– tette hozzá Pici.

Két rossz kölyök

A két felnőtt férfi egymás társaságában úgy viselkedik, mint két rossz kölyök! A poénkodás, egymás ugratása alap közöttük. Ez pedig kívülről szemlélve is rendkívül szórakoztató. Bár ők ketten nemigen járnak össze privát, kapcsolatuk mégis mély és őszinte.

Van az a fajta barátság – és a miénk ilyen –, amiben az ember csomó mindent tud a másikról, amit a többiek nem, mégse lógnak egymás nyakán.

Nem járunk át például egymáshoz grillezni. Igaz, tervezem, hogy amint befejeződik nálam a felújítás, meghívok 10-15 kollégát a házavatóra, de nehéz lesz összehozni, mert mindenki folyton dolgozik. Másfél évtizede még én is jártam a haverokkal az éjszakát, mára ez is változott. Valaha előadás után a művészek hajnalig mulattak például a Fészek Klubban, majd másnaposan megjelentek a délelőtti próbán. Ez a fajta élet megszűnt, szigorodtak a szabályok. Én szinte minden este játszom, nappal A mi kis falunkat forgatjuk, illetve vannak más melóim is, szóval alig várom, hogy hazaérve magamra csukjam az ajtót” – árulta el Sanyi.

„ Én még megéltem azt a híres korszakot, aminek Sanyi már épphogy csak elcsípte a végét – mondta Bandi. – Magamnak való emberként nem nagyon járok sehová, és hozzám se szoktak gyakran csak úgy ’felugrani’.

Amikor anyáméktól elköltöztem, azt hittem, folyton partikat fogok rendezni, ám végül sosem tettem.

Tulajdonképpen szeretek emberek között lenni, és néha persze a bulizás is belefér, de azt gondolom, hogy nekem a nyüzsgést a munkám bőven fedezi!”

„Bármikor meglátogathat”

Egy ideje a színészek már nyáron is dolgoznak, a színházak rövidebb időre zárnak be, a magánszínházak egyáltalán nem, a vakáció alatt is tájelőadásokat tartanak. Azért mindketten próbálnak kicsit pihenni.

„Én napelemekkel működöm, a nyár a mindenem – mesélte Bandi. – Az óceánjárókat régóta imádom, idén is lesz egy 8-9 napos földközi-tengeri utam. Utána viszont augusztusban főleg Szegeden leszek, mert a Szabadtéri Játékokon az Erkel Színház bemutatja a Wicked című musicalt, amiben én is játszom egy kisebb szerepet. Ezért most csak két napra korlátozódik a nővéremékkel a balatoni tartózkodásom még a próbák előtt, így sajnos nem találkozhatok majd a Londonból hazalátogató unokaöcséimmel sem.

El is határoztam, hogy a jövő évtől, július közepétől augusztus közepéig nem vállalok feladatokat, szükségem van a feltöltődésre.

„Tényleg jó lenne, ha egy teljes hónapunk jutna vakációra, miközben persze hálásak vagyunk, hogy dolgozhatunk – tette hozzá Sanyi. – Ahhoz, hogy most augusztusban pár napra elutazhassak, azt már januárban be kellett jelentenem. Mi még azt tanultuk, menni kell, dolgozni kell, ám a mai fiatalok már könnyen mondanak ’nem’-et.

Ebből okulva döntöttem úgy, hogy elkezdek félretenni, és ha összejön rá a pénz, veszek egy kis lakást Triesztben.

Olcsóbb, mint itthon, közel van Magyarországhoz, na és ott a tenger, ami felülmúlhatatlan! Bandi természetesen bármikor meglátogathat!”