Nem csupán kollégák, hanem szívbéli jóbarátok is. „Ő az én kolleginám, a legjobb barátom, a kishúgom. Amikor a pályámon kicsit jobban megindult a szekér, kiderült: ki őszinte barát, és ki nem. A megmaradtak közül a drága Ibóca az, akivel testvérként szeretjük egymást. Elképesztő, hol van benne ennyi szeretet, ennyi odafigyelés. Amikor a Covid-járvány alatt kórházba kerültem, az elsők között hívott fel, hogy miben tud segíteni nekünk. De régen sem volt ez másképp. Annak idején nagyon szerettem a vörösbort, így amikor Pasaréten forgattunk, és Zuglóba kellett hazajönni, mindig felajánlotta, hogy elhoz. Olyankor mindig elengedtem magam, mert tudtam, ő vigyáz rám. Aztán ahogy haladt előre az idő, már nem volt ilyen szolgálatkész. Természetesen az én érdekemben. Elkezdte mondogatni: ’Most vagy leteszed a bort, vagy hajnalban érsz haza, mert nem viszlek magammal.’ Bizony sokszor kellett volna átszállni, és három órába is beletelt volna az út, úgyhogy a többi fröccs már a pulton maradt.”
Minderre a színésznő is jól emlékszik. „Valóban sokszor hoztam-vittem őt kocsival. Odafelé általában az életéről mesélt, és ha elhaladtunk egy kapualj alatt, elmondta, milyen menyasszonya volt abból a házból. Nekem úgy tűnt, minden házban volt egy menyasszonya. Visszafelé pedig már a forgatásról beszéltünk, és tanácsokkal látott el.”
Laci bácsi valóban családtagnak számít Dzsupin Ibolyáéknál. Fiát, Dávidot szinte fogadott unokájának tekinti, az esküvőjére is hivatalos volt, sőt verssel köszöntötte az ifjú párt. Ibolya úgy emlékszik, igazából a Família Kft. alatt ismerkedtek meg, Laci bácsi szerint azonban már korábban is találkoztak a Vidám Színpadon. „A külföldi forgatásokra vittem magammal a fiamat, aki akkor még kisgyerek volt, és bizony gyakran Laci bácsi felesége, Klárika vigyázott rá, amíg mi dolgoztunk – emlékezik Ibolya. – Nagyon egy húron pendülünk velük. Mindig megvolt bennem az idősebb, tapasztaltabb kolléga irányába a tisztelet, mégis valahogy úgy éreztem, elengedhetem magam a társaságukban. A humorunk is összeköt bennünket, nagyon sok vidám percet éltünk át együtt.”
Kiemelt kép: Olajos piroska/fotocentral.hu