Mint mondja, előbb saját magát húzta ki a gödörből, majd az így szerzett tapasztalatokkal egy idő után másokat kezdett segíteni. Így született meg a Találd fel önmagad! – Kalauz bátor újrakezdőknek című kötet.
„Féltem az érzelmektől”
Az egyik legnagyobb erőpróbát a válás jelentette számára. „Néhány év leforgása alatt én magam is megéltem, hogy a feje tetejére állt az életem. Volt olyan időszak, amikor nagyon magam alatt voltam, mert úgy éreztem, hogy minden, ami stabil volt addig körülöttem, megszűnt. Akkor jött el a legnagyobb mélypont, amikor különköltöztünk a férjemmel. Érdekes, mert a gyász nem rögtön jelentkezett nálam, mert nem is hagytam rá időt. Nem azt mondom, hogy egy életen át kell szenvedni egy különválást, de kell adni időt magunknak feldolgozni, aztán továbblépni – magyarázza, majd elárulja, korábban hajlamos volt elfojtani az érzéseit. – Emiatt nagyon keménnyé váltam, tüskés lettem az évek során. Annyira féltem az érzelmektől, hogy nagyon ritkán tudtam sírni, ezen is sokat kellett dolgoznom. Mielőtt megírtam ezt a könyvet, sokat foglalkoztam az önismeret témájával” – szerencsére, mint mondja, mindezt később az előnyére tudta fordítani. Tanult a megpróbáltatásokból, és felállt a padlóról. Onnantól kezdve pedig másképp áll az élet buktatóihoz. Később olyan emberekkel kezdett el dolgozni, akik hasonló problémákkal küzdöttek, ekkor született meg a könyv megírásának gondolata. Ebben segített a ma már naponta gyakorolt mindfulness technika.
Mindfulness, a jelen hatalma
A mindfulness jelentése nem más, mint a tudatos jelenlét. Ez a szemléletmód megtanít arra, hogy hogyan éljük meg a jelen pillanatot anélkül, hogy más dolgokra figyelnénk közben. A tudatos jelenlét állapotában nem merengünk a múlton, és nem szorongunk az elképzelt jövő miatt.
Egy dologra nem sajnálta soha a pénzt
A producerként is tevékenykedő üzletasszony a pénzhez fűződő viszonyáról is beszélt. „Soha nem volt vágyam, hogy hirtelen bejöjjön a lottónyeremény. Nekem mindig az adott örömöt, hogy csak egy kis lépéssel kerültem előrébb, és azt csinálhattam, amit szeretek. Emlékszem, fiatalon egy cégnél dolgoztam tanácsadóként, mindennap úgy dolgoztam, mint egy rabszolga késő estig. Senki nem tudta, hogy az elegáns kosztümömet turkálóban vettem. Annak idején Amerikába is úgy kellett bizonyítanom, hogy kezdetben egy nulla voltam. Egy dologra nem sajnáltam soha a pénzt, a gyerekeim taníttatására. Az soha nem tett igazán boldoggá, ha megvettem, mondjuk, egy Louis Vuitton táskát vagy egy drága ékszert…”
Mindig számíthatott a gyerekeire
Yvonne a tőle megszokott szenvedéllyel magyarázza, hogy az ő generációja sokszor fél a változástól. Az ötvenesek gyakran nem mernek lépni. Pedig sokat tehetnének magukért, egy minőségibb életért. „Ebben a korban szokott egyszerre megváltozni a családok élete, kirepülnek a gyerekek, és ott maradsz egy olyan párkapcsolatban, ahol egy másik idegen néz vissza rád.” Az ő gyerekei szerencsére nem engedték el a kezét. „Segítettek, hogy ne engedjem el magam. Tudtam, hogy erősnek kell lennem, mert nekik példát kell mutatni és erőt adni. Anyukám példájából is látom, hogy hogyan tud egy nagyon sikeres és csodálatos ember mély depresszióba kerülni. Ez a veszély engem már nem fenyeget.”
Kiemelt kép: Schumy Csaba/fotocentral.hu
