Hivatalosan is összekötni az életüket – sok éve téma volt ez Pál Dénes és szerelme, Klátyik Heni között. A sors azonban úgy hozta, hogy az álomesküvő mindig csak váratott magára. Előbb a kislányuk, Panni születése, majd a pandémia írta felül a terveiket. Az első ötletük az volt, kettesben kelnek egybe a tengerparton, és csak utóbb tudatják a világgal, hogy férj és feleség lettek, de ezt gyorsan elvetették, mert nem akarták elvenni a szeretteik örömét.
Betartották a hagyományokat
„Már régen meg akartam kérni Heni kezét, de úgy éreztem, muszáj kivárnom azt az időt, amikor egy éven belül meg is tartható az esküvő – meséli Pál Dénes. – Ez végül tavaly nyáron történt meg Rómában, néhány hete pedig a tatai Pikant Pajtában megtartottuk a szertartást. Elképesztően hangulatos, vintage hangulatú hely. Ott volt velünk mindenki, akit szeretünk, akik kezdettől drukkoltak a kapcsolatunknak, és amikor a négyéves lányunk bevonult a gyűrűpárnával a kezében, szem nem maradt szárazon. Pedig nagyon igyekeztünk, hogy a menyasszony bevonulásáig kibírjuk könnyek nélkül” – nevet a népszerű előadó, majd hozzáteszi: amennyire csak lehetett, betartották a tradíciókat. Az esküvő előtti éjszaka már külön aludtak – ő a nappali kanapéján, Heni pedig a hálószobában –, és az ünnepi előkészületek alatt sem találkoztak. Henit a barátnői és a kislánya öltöztették fel a saját maga által tervezett, álomszép menyasszonyi ruhába, míg Dénes egyedül készült. Ami az öltönyét illeti, nem bajlódott sokat! Néhány héttel az esküvő előtt elment az Esküvőpalotába, majd felpróbálta az első neki ajánlott darabot, amit mintha csak rá öntöttek volna. „Sosem gondoltam, hogy világoskékben mondom ki a boldogító igent, de az édesanyám és a nővérem úgy el voltak ragadtatva a szettől, hogy meg sem néztem mást – meséli Dénes. – Hatalmas pillanat volt, amikor a szertartáson először megláttuk egymást. Míg élek, nem fogom elfelejteni!”
Igyekeztek minimalizálni a kínos pillanatokat
Az ifjú pár elárulta, az esküvőn és az utána következő bulin vicces pillanatokban sem volt hiány. „Saját kreatív játékokat találtunk ki, hogy az egymást nem ismerő vendégek is kénytelenek legyenek egymáshoz kapcsolódni – meséli Dénes. – Hobbigrafikusként én terveztem a meghívókat, a vendégkártyákat. Mindenki kapott személyre szóló feladatot, hogy valakihez közelebb kerüljön. A dolog olyan jól sikerült, hogy elkerültük a klikkesedést, és a vendégsereg néhány óra alatt egyetlen, hatalmas baráti körré vált. Az asztalokat legendás együttesekről neveztük el. Ha megszólalt egy-egy slágerük, az adott asztalnál ülőknek táncra kellett perdülniük, ami hamar megadta a hangulatot. Ahogy mi, úgy a társaság sem akarta elengedni az estét. Imádtam, amikor az apósom hajnali háromkor még a barátaimmal léggitározott” – nevet. Heni és Dénes szerint az esküvőjük azért lehetett ennyire bensőséges hangulatú, mert ők ketten nem friss pár – ismerik egymás családját, barátait, így hát egyetlen feszengő pillanat sem akadt. „Többeket megkérdeztem, és állították: nem lettem ’menyaszörny’ – kapcsolódik be nevetve a beszélgetésbe az újdonsült feleség. – Ez talán annak is köszönhető, hogy Dénessel immár kilenc éve együtt vagyunk, ismerjük egymás minden rezdülését, így mind az esküvő szervezése, mind a megvalósítása flottul ment. Igyekeztünk minimalizálni a kínos pillanatokat. Közös sikerünk, hogy előre mindenkit lebeszéltünk egy esetleges menyasszonyrablásról.”
Évek óta először kettesben
Dénes és Heni közös szerelme Olaszország, így néhány nappal az esküvő után Szicíliába utaztak nászútra. Természetesen kettesben. „Ez volt az első eset a kislányunk születése óta, hogy öt teljes napra megszöktünk – meséli Heni. – Panni miatt nem kellett aggódnunk, ő addig is a nagyszülőkkel nyaralt, mi pedig végre kipihenhettük magunkat.” „Ez külön jólesett a nyári hajtás előtt, hiszen ilyenkor egymást érik a fellépések és a különféle megjelenések. Örülünk ennek, és kellő erőt is gyűjtöttünk hozzá – teszi hozzá Dénes. – Az elmúlt hetekben rengeteg csoda történt velünk, amiért végtelenül hálásak vagyunk. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ilyen tökéletes lehessen a mi régen várt nagy napunk.”
Kiemelt kép: Labancz Viktória
