Juhász Árpád először szólalt meg a betegségéről

A kilencvenéves geológus a minap aggasztó posztot tett ki. Leírta, hogy napok óta magas lázzal küzd, és hogy attól tart, tüdőgyulladása van. Orvosi segítséget kért, szerette volna, ha az otthonában vizsgálják meg, végül a mentő ment ki hozzá.

„Lehangoló hangulatban. Néhány napja beteg lettem, 39 fokos lázzal. A körzeti orvos nem jön ki hozzám, én meg ebben az állapotban nem tudok elmenni hozzá. Ma kihívtam a 1830-on az orvosi ügyeletet, tartva a tüdőgyulladástól. Telefonon kértek infót az állapotomról, megmérették a vérnyomásomat, majd mondták, nyissam ki a kaput és várjak az orvosra. Orvos helyett azonban mentő jött, két betegkísérővel, orvos nem jött. Mondták, így pizsamában üljek be, kórházba visznek, ott majd kivizsgálnak. Ezt elutasítottam. Csak egy orvos kellett volna sztetoszkóppal.”

Juhász Árpád azt már a story.hu-nak mondja, amikor a hogyléte felől érdeklődünk, hogy időközben javult az állapota.

„Orvos is látott! Megállapította, hogy nincs tüdőgyulladásom, így megnyugodtam. És egy hét után végre a lázam is lement, már csak hőemelkedésem van. Azért még gyenge vagyok, de ami fontos, hogy szép tiszta a tüdőm! Úgy is mondhatnám, hogy szalontüdőm van… – viccelődik Árpád, mire megjegyezzük, örülünk, hogy a humorérzéke betegen sem hagyta el. Erre rátett még egy lapáttal… – Amint lesz hozzá erőm, kimegyek a kertbe és versenyre kelek az éticsigáimmal. Sajnos most még ők nyernének. Viszont dolgozom! Ahhoz már elég jól vagyok. A TV2 műsoraihoz – a siketek és nagyothallók számára – készítem a feliratokat.”

Arra a kérdésre, van-e állandó segítsége, vagy hogy szüksége van-e bármire, azt feleli, nincs. „A lányaim vidéken élnek, de gondoskodnak rólam. Háthoz rendelik nekem a bevásárlást, és naponta jön a meleg étel. El vagyok látva. Meg persze, ahogy a munkájuk engedi, jönnek is látogatóba – folytatja. – Különben az elmúlt napokban nem is tőlük vártam a segítséget… Amikor az ágy szélén ültem, és azon merengtem, vajon tüdőgyulladásom van-e, akkor egy orvosra volt szükségem, aki megvizsgál. Azt nem mondom, hogy meg voltam ijedve, nem vagyok egy ijedős típus. Régen hegyet másztam, extrémsíeltem. Túl vagyok én már több baleseten és műtéten is. Viszont az is biztos, hogy felfokozott lelkiállapotban voltam, ezért is született az a bizonyos poszt, ami a helyzethez képest még visszafogottra sikerült…”

Azt külön kiemeli, mennyire meglepte, hogy a bejegyzésére ennyi reakció és jókívánság érkezett. „Tizenöt ezren reagáltak rá, ami elképesztő! A legtöbben azt írták, mielőbb gyógyuljak meg, de voltak, akik politizálni kezdtek. Bevallom, az utóbbit szerettem volna elkerülni… – jegyzi meg sokatmondóan. – De innen is köszönöm mindenkinek a kedves szavakat és az érdeklődést!”