Mennyit egyen?
Ez sokaknál ugyanúgy problémás kérdés. „Intelligens embernek tartom magam, mégis sok idő kellett ahhoz, hogy megértsem és felfogjam ép ésszel: egy gyerek annyit eszik, amennyire szüksége van” – jelentette ki Rúzsa Magdi.
Ami felett hatalmunk van
Az altatásba szinte beleroppant. „Olyan ember vagyok, aki mindent egyedül szeretne megoldani. Adott az élet egy olyan nehézségi faktort, amikor rá kellett döbbennem arra, hogy én, a totál control freak Magdi (mindent ellenőrizni akaró – a szerk.) itt állok, és nem tudom őket egyedül elaltatni, mert nincs elég kezem” – ismerte el könnyeivel küszködve, végül tanácsadója, dr. Sipos Lilla segítségét kérve rátalált a számukra üdvözítő megoldásra. Megtanította a gyerekeit egyedül elaludni.
Rajzfilm helyett diafilm
A dackorszak miatt két és fél éves korban igazán nagy kihívás egy kisgyerek nevelése. Ebben segít az immár klasszikusnak számító diafilm. Van például egy segítő diafilmjük, amelyben a közlekedés veszélyeit tanítják meg a kicsiknek Zebra Zoli segítségével. „Zebra Zoli nagyon nagy barátom” – utalt Vértes Tivadar közlekedési ismeretekről szóló diafilmjére.
Mindenki törődjön a maga csemetéjével!
Az öröm ellopója az összehasonlítás, mondja dr. Sipos Lilla. Volt idő, amikor Magdi is frusztrálva érezte magát, mert a saját és a mások gyerekeit nézegetve a játszótéren különbségeket talált. „Ha egy nap születne még egy gyerekem – bár nem készülök rá –, nagyon-nagyon másképp csinálnék nagyon sok mindent. Például azt, hogy figyelgetek másokat, figyelgetem a mások gyerekeit” – mondta. Hozzátette: mivel egyszerre három különböző személyiségű gyereket nevel, ő is látja, mennyire nem egyszerre fejlődnek.
Kiabálni tilos!
Sokáig úgy képzelte, hogy miután megszületnek a gyerekei, mindenre tudja majd azonnal a megoldást. Nem így lett. „Azon kaptam magam, hogy négy Aréna alatt nem fáradok el annyira, és nem üvöltök annyit, mint egy hiszti alatt, hogy átjussak a falon. Amióta hallgatok, a hiszti közepette odafordulnak, és elkezdenek figyelni rám.”
Enni csak ülve
Van viszont, amire első percben ráérzett. Például az étkezések rendjére. „Mi ülve eszünk általában az asztalnál, és nagyon jó nap van, amikor hagyom, hogy a konyhapultnál csipegessenek. Ma már minden vacsora előtt almát akarnak rágcsálni. Ilyenkor ha leveszik az almát a pultról, le kell ülniük a foteljükbe. Lehet, hogy ez kívülről drasztikusan hat, de pont azért vezettük be az almázásnál, hogy legyen valami, amire ha azt mondom, nem lehet, azt be kell tartani.”
Szabályokat a szülő hoz
Ma már tudja, azzal, hogy bizonyos dolgokra nemet mond, nem fogják kevésbé szeretni. „Az egyik gyerekem gyűjtögető típus. Szerintem én is, de felnőttként tudom, hol a határ. Neki pedig egyre több fakanál volt a kezében és az asztalon, amikor úgy döntöttem, hagyom, hol lesz ennek a vége. Rájöttem, ott, ahol én mondom.”
Fontosak a nagyszülők
Náluk a nagyszülők az egyik legfontosabb segítők, nélkülük sokkal nehezebb lenne a szülőknek és az unokáknak is. Ez azonban sokszor szült náluk is konfliktust, leginkább olyan napokon, amikor Magdi is kialvatlan volt. Ettől függetlenül mindig örült, hogy a nagymamák másnap is bekopogtattak, hogy jöttek segíteni. „Olyan jó dolog, amikor van egy nagy temperamentumos családod, és leüvöltheted péntek este mindenki fejét, de szombat reggel tízkor mindenki ugyanúgy ott lesz.”
Fejleszteni csak okosan
Kitartó a sportok terén, fantasztikusan tud koncentrálni, remek a fantáziája. Ezek Magdi legfőbb erényei, hiszi, hogy ezeknek is köszönheti sikeres énekesi pályáját. Most pedig rajta a sor, hogy mindezt gyerekeiben is kialakítsa. Ehhez fejlesztő játékokra van szükség, ám máris túl sok mindenük van. „Amikor azt látom, hogy a bőség zavarában nem tudnak választani, eldugom, és két-három hónap múlva visszahozom őket.”
Látja a szeretetet
Örömmel tölti el, hogy már most azt is látja, mennyi szeretet van a kicsikben. „Igaz, volt harapós időszak is, talán így akarta éppen valamelyik felhívni magára a figyelmet, vagy csak ki akarta fejezni a dühét, miért van itt ez a másik kettő. Érdekes folyamat volt, ahogy levezettük őket róla, és ma már egymás és mások felé is látom a szeretetüket.”
Kiemelt képek: Borzi Vivien, Archív