A baleset óta eltelt közel három hónap sem volt elegendő ahhoz, hogy a művész megszokja, jobb gyűrűsujjának egy része nincs többé. „Az orvosok már a legelején türelemre intettek, és elmondták, nagyon hosszú lesz a gyógyulás folyamata. Próbálom tartani magam, de az igazság az, nincs elég türelmem. Más választásom viszont nincs – vallja be Besenczi Árpád, aki hétköznapokon kötést, a színpadon pedig speciális ujjvédőt visel. – Elképzelhető, hogy a cukorbetegségem miatt ilyen lassú a gyógyulás. Nelli kétnaponta kötözi a sebem. Nagyon profin csinálja!” A dicséretet követően a felesége mesél tovább. „Az ünnepek miatt eleve kevesebb orvos volt elérhető, ezért levideózták nekem, hogyan kell szakszerűen kötözni az ujját. Azóta is csinálom. Az orvosunk pedig időről időre ellenőrzi a sebet.” A férj nagyon büszke a nejére. „Sok esetben ő a kezem! Mindenben segít, de azért igyekszem kivenni a részem a teendőinkből, bár nagyon kell vigyáznom az esetleges újabb sérülésekkel. A gyerekek is vigyáznak rám, bár a legkisebb, a hároméves Bulcsú még nem érti, mi történt. Már tudok fél kézzel gyereket fürdetni és mosogatni. Mondjuk, Nelli mindig elmosogat utánam… Bár azt hiszem, ha két kézzel csinálnám is, újra mosogatna…” – viccelődik a családfő. A házaspár négy gyermeket nevel. Hella, Zsongor, Liána és Bulcsú mellett az otthoni feladatok sosem fogynak el, ahogy Besenczi a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színész-direktoraként sem lazíthat. „Épp egy új, kortárs darabot, a Becsvölgyét próbáljuk, amibe egy mondat erejéig beleírtuk a balesetet. Remélem, hamarosan megkaphatom az implantátumot, és akkor nem kell a színpadon megmagyarázni, miért lát a közönség ujjvédőben.”
Óvatlan volt
Besenczi Árpád az Indul a bakterház című darabban játszott, amikor takarásban el kellett jutnia a színpad másik oldalára, és a lépcsőkorlátba kapaszkodva gyorsította a lépteit. Jobb gyűrűsujja beleakadt egy csavarba, ami félig leszakította. Olyan súlyosan sérült az ujja, hogy a szakszerű és gyors orvosi ellátás ellenére sem sikerült visszavarrni.
Kiemelt képek: Archív
