„Itt, ezen a ponton lett elegem! – kezdi bejegyzését a Facebook-oldalán Tóth Nikolett, a terézvárosi házomlásban súlyosan megsérült balerina. – 2022. 06. 27-én történt az a nagyszerű baleset, amit a csodával határos módon éltem túl! A Jókai utca 1., egy bizonyos attika fala (amit a szakvélemény szerint kötelező lett volna megfelelően rögzíteni és kitámasztani) omlásnak indult, így a tetőszerkezet egy része is, ami vitt magával erkélyeket, a homlokzati elemeket… A körülöttem levő autók pedig matricaként hevertek az úttesten…”
A szörnyű baleset után rendőrségi nyomozás indult, kihallgattak embereket és begyűjtötték a szakvéleményeket, írja Nikolett, aki értetlenül áll azelőtt, hogy mindezek ellenére miért nem került még át az ügy az ügyészségre. Mivel neki tudomása van róla, hogy az építkezésen nem volt meg minden szükséges engedély.
A táncos azzal folytatta bejegyzését, hogy a baleset óta nem sikerült megegyeznie az építkezést levezénylő vállalkozóval és annak biztosítójával sem. „A sérelemdíj körében beadtuk a polgári pert, amire több mint fél év alatt sem írtak ki tárgyalást! Ahogy a médiában a per beadásának a híre megjelent, megkeresték az ügyvédünket, hogy mégiscsak egyezzünk meg valahogy… Ezek után a vállalkozó a biztosítóján keresztül kommunikált az ügyvédemmel – mert nem volt hajlandó velünk találkozni –, és született egy szerződés, ami elvileg, tudtommal, mindenkinek megfelelt, amelyben megegyeztünk volna a sérelemdíj összegében. A szerződés aláírását hónapokig húzták, végül nem lett aláírva – számolt be Tóth Nikolett. – Most, a héten volt egy utolsó próbálkozás a megegyezésre a sérelemdíj tekintetében, ami természetesen ezúttal sem sikerült…”
A táncos most azt írja, el fogja indítani a pert. „Persze a kedves vállalkozó a mai napig a II. világháborút okolja a házomlásért. Sőt úgy hallottam, még őt kellene kártalanítani – ezen Nikolett már csak nevetni tud. – Ennyi médiamegjelenés után nem tudom, mi kell még ahhoz, hogy történjen valami érdemben az ügyemmel! Az életem már soha nem lehet olyan, mint a baleset előtt volt, amit semmivel nem lehet pótolni, de ha már az én hibámon kívül történt mindez, és lássuk be, a vállalkozónak egy picikét több köze volt az építkezéshez, miért azoknak kell fizetniük a rehabilitációmat és a mindennapi megélhetésünket, akiket megérint a történetem, és néha utalnak a Tóth Nikolett Alapítványnak?!”
Kiemelt kép: Archív
