Stohl András a Ridikül vendégeként arról beszélt, hogy a legutóbbi családi összejövetelen – amit épp a napokban tartottak –, nem volt ott a harmadik felesége, Vica. Válása óta még dolgozik benne némi harag.

Stohl Luca, a Ridikül új műsorvezetője a mozaikcsaládokról beszélgetett a vendégeivel, Szinetár Dórával, Ungár Anikóval és Dancs Annamarival. A műsor felénél csatlakozott hozzájuk az édesapja, Stohl András is, aki egyébként miután köszöntette a többieket és a nézőket, mint büszke szülő megjegyezte a lányának, mennyire jó őt ebben az új szerepben látni. „Szia lányom! Jó volt nézni…” – utalt ezzel arra, hogy a beszélgetés első felében a háttérből figyelte őt.

A gyerekei nem neheztelnek rá

Pár perccel később viszont, amikor Luca azt kérdezte tőle, hogy a válások után mennyire zavarta őt, hogy kimarad a gyerekei életből, és hogy más lép a helyébe, arra úgy reagált;

Szemét vagy!

Majd azzal folytatta, egyáltalán nem esik neki jól ez a kérdés. „Mert, ha igazán belegondolok, amit nem szívesen teszek – mert menekülök ettől a kérdéstől –, akkor… – harapta el a színész a mondatot, és kissé elérzékenyülve rázni kezdte a fejét.

A lánya ekkor átvette tőle a szót, és azzal próbálta feloldani a helyzetet, hogy elmondta neki, egyik gyereke sem neheztel rá.

Ha ő boldog, akkor a családja is

Ezt követően András azzal folytatta, hogy elmesélte, mit tanácsolt neki a pszichológus, amikor a válása után segítségért fordult hozzá

„Amikor elmentem pszichológushoz, hogy mit tegyek – mert nyilván annyira nyomorult féreg vagyok, hogy még egy önálló gondolatom sincs, és mert akartam egy megerősítést –, akkor azt mondta, hogy ’András, az a fontos, hogy maga boldog legyen’. És ez nekem nagyon fura volt.

Tehát nem arra felé presszionált, hogy a család maradjon együtt.

Ez a nem a legutolsó válásomról, hanem az előtte lévő szakításomról szólt. És azt mondta, hogyha maga boldog, akkor a gyerekek is boldogok lesznek.”

Talán majd karácsonykor...

Stohl András mindig is büszkén mesélte, hogy az ő mozaikcsaládjuk remekül működik. Hogy a volt párjaival, és azok új társaival képesek együtt leülni az ünnepi asztalhoz, és köszönteni egymást karácsonykor, születésnapokkor.

A legutóbbi összejövetelen viszont nem volt ott Vica, András harmadik felesége, akivel hivatalosan tavaly novemberben váltak el, és aki azóta már egy másik férfi oldalán boldog.

„Elmondhatjuk, tegnap volt az egyik húgod születésnapja, a tizennyolcadik, és együtt töltöttük természetesen – címezte Lucának.

És én annyira boldog és büszke vagyok, amikor mind az öten ott vannak. Olyan jó végignézni rajtuk.

Ráadásul olyanok, mint az orgonasíp, ugye, Luca a legmagasabb, és így jönnek szépen sorban…”

Ekkor Szinetár Dóri megkérdezte tőle, hogy az összes anyuka is jelen volt-e.

Most épp nem volt ott a ’legutóbbi anyuka’. De szerintem majd karácsony körül… Ugye ez egy friss válás. Erről beszéltem, hogy ennek van egy gyásza.

A legkisebb lánya gyógyítólag hat rá

Stohl nem titkolta el, hogy még nincs teljesen túl a legutóbbi válásán. „Hadd mondjak el én is egy szép történetet.

Bennem is volt és van sok harag, talán most már nem annyira. Tehát magam is gyászolom ezt a házasságomat.

És nálam aludt a Bella, aki most négyéves, és nagyon rossz kedvem volt. Saját magamat is utáltam, mert nem jellemző rám, de rosszindulatú voltam, gonoszságokat gondoltam. Emésztettem magam. És aztán bebújtam az ágyba Bellához, ő azt mondta, ölelj át. Én átöleltem, és képzeljétek el – ezt vagy elhiszitek vagy nem –, de olyan volt, mint a Harry Potterben a dementorok. Azt éreztem, fizikailag éreztem, hogy szívja ki belőlem a gonoszságot.”

„Akkor antidementor”

– helyesbített Szinetár Dóra.

„Igen. Én meg feküdtem mellette, folyt a könnyem, és kérdeztem, ez hogy létezik?! – folytatta az édesapa. – Hogy csinálják ezt ezek a gyerekek? Többek között ezen is múlik egy jó mozaikcsalád, hogy nyitottak legyünk arra, hogy a gyerekek szeressenek, szerethessenek.”