Jáksó László gyerekkora óta fejfájós, civil munkája tönkretette a hátát, ráadásul, mint mondja, ijesztően le tud fogyni. Orvos ismerősei már szóltak neki, vizsgáltassa ki magát, erre azonban nem hajlandó.

Jáksó László évtizedek óta programozóként dolgozik, ez így volt a Heti Hetes ideje alatt is. Jól is keres vele, így nem szokott sem a munkáján, sem az anyagiakon stresszelni. „Nekem sosem volt ezzel bajom” – mondta a Beköltözve Hajdú Péterhez című műsorban. Hozzátette, hogy nem igazán volt olyan időszak az életében, hogy ne lett volna munkája. Ha volt is ilyen, akkor abban a rövid időben a megtakarításából élt.

Állandó hátfájással él Jáksó László

Egyébként pont a túl sok munka ártott meg neki. Ugyanis rengeteg időt tölt a gép előtt, amitől állandóan fáj a háta, és amivel nem is igazán tud mit kezdeni.

„Egy számítógépprogramot a nulláról fejleszteni, pláne, ha egy ember csinálja, akkor az idő.

Egyébként ezért fáj a hátam. Mert volt egy projekt, amit viszonylag gyorsan, háromnegyed év alatt kellett megírni, és azt a háromnegyed évet én úgy töltöttem, hogy reggel felkeltem, átültem a gép elé, programoztam, és este visszafeküdtem…

A kettő között maximum annyit tettem, hogy lementem a boltba. És ez kár volt. Hülyeség volt. Ezt azért elrontottam, és azóta fáj. Sokáig nem is nézettem meg, úgyhogy egyesek már azt mondták, lehet, hogy fájdalomszindrómám van. Van ilyen egyáltalán?”

„Hihetetlenül ijesztően le tudok fogyni”

Mint kiderült, egyéb egészségügyi panaszokkal sem igazán szokott orvoshoz fordulni. Abban bízik, úgysincs semmi baja…

„Én hihetetlenül ijesztően le tudok fogyni, amikor valami nagy gebasz van. Tehát volt egy-két ilyen ujjal mutogatós korszak, hogy minden nap azt olvassa az ember, hogy a ’jó édesanyját’ – utalt azokra az évekre, amikor még kirakatban volt, és rendszeresen kritizálták valami miatt. – És akkor abba nagyon-nagyon belefogytam. Olyan hetven kilóra lementem. Vannak ilyen képek is – magyarázta Jáksó.

Volt olyan orvos az ismerőseim között, aki azt mondta, szerinte nézessek egy tumormarkert… Erre én, hogy ’Megnyugtató, köszönöm’. Nem nézettem tumormarkert… De régen volt, úgyhogy remélem, valami nagyon lassú cucc

– ironizált. – Figyelj, fáj is a fejem. Egész életemben fájt. De ha nem tízéves korom óta fájna folyamatosan, akkor lehet, hogy megnézettem volna.”

Egyedül abban bízik, hogy a szüleihez hasonlóan ő is sokáig él majd. „Az egész családom, úgy apai, mint anyai ágon, mindenki rohadt sokáig élt. Tényleg! És mindenki ilyen ’agyonverni se lehet’ típusú volt.”

Mint mondta, nem sportol, nem nagyon figyel oda arra, mit eszik, ettől még csak megmarad…