Kevesen tudják, de Jókai Mór kikezdett gyámleányával, második neje pedig 54 évvel volt fiatalabb nála.

Éppen úgy követte a szívét, mint számos regényhőse Baradlayéktól Az arany ember Tímár Mihályáig. Jókai Mór olyan közkedvelt volt és a regényeivel annyi pénzt keresett, hogy mindezt megtehette. Pedig gyermekként még arra nevelték, hogy kisnemesként az elvárások szerint éljen. A kis Móricz, aki a család ötödik gyermekeként született 1825-ben, ezért lett ügyvéd, csakúgy, mint elszegényedett apja.

Összeveszett Petőfi Sándorral

Ez azonban nem volt jó ötlet, a németül, latinul, franciául, olaszul, angolul jól beszélő fiatalember mindössze egy pert nyert meg, rögvest sutba is dobta a szakmát. Az irodalom érdekelte. Még ügyvédi szakvizsgája alatt írta meg első regényét, és a sikeren felbuzdulva, ennek szentelte életét. Az 1848. március 15-ei eseményeken már költő, író barátaival együtt, többek közt Petőfi Sándorral vett részt. Délelőtt még talán nem is gondolta, hogy aznap este a szerelmet is megtalálja. De így történt. A Nemzeti Színházban a Bánk bánt adták elő, Gertrúd királynét a kor ünnepelt színésznője, Laborfalvi Róza alakította.

Az előadás után a nő egy kokárdát tűzött Jókai mellére, így kezdődött a nagy szerelem. Pontosabban az író életében a második nagy szerelem, ugyanis az első kedvese, Asztalos Etelka idejekorán elhunyt. Róza nyolc évvel volt idősebb Jókainál, és volt már egy 12 éves szerelemgyereke. „A feslett nő” és az író szerelmét se Jókai anyja, de még barátja, Petőfi sem nézte jó szemmel. Össze is veszett vele, és ezután csak Laborfalvi Mórnak csúfolta egykori barátját. Az írót nem érdekelte, még az év augusztus 29-én Rákoscsabán feleségül vette a színésznőt, és lányát, Benke Rózát adoptálta.

A Rózákkal csak a baj van

Anyja csak akkor békült ki fia választottjával, amikor látta, Róza milyen jó felesége fiának. Pláne, hogy Jókait a dörzsölt Róza mentette meg a bujdosástól a forradalom után. Menlevelet szerzett az osztrákoktól a férjének, így hazatérhetett. A színésznő végül 1859-ben állt utoljára színpadon, ezután életét családjának szentelte. Kellett is a segítség, ugyanis lánya, Róza szinte követve a családi hagyományokat, szerelemgyermeknek adott életet, a legkisebb Rózának valószínűleg Andrássy Gyula volt az apja. Annyi bizonyos, hogy Jókai a mostohaunokáját is a nevére vette. A baba azonban árván nőtt fel, anyja pár hónap múlva meghalt.

Jókai és felesége kapcsolata aztán egyre csak romlott, a nő állítólag szinte uralkodott férjén, mégis közösen vettek egy 14 szobás házat Pesten. Az író a legkényelmetlenebb szobát kapta, Róza állatkáival, madaraival beköltözött a legnagyobb helyiségekbe. Jókai ennek ellenére rengeteget dolgozott, naponta 6-8 órát töltött írással, főleg hajnalonként, és még országgyűlési képviselőnek is megválasztották. A szerelemre is maradt ideje, viszonyt kezdett gyámleányával, Lukanics Ottiliával. A lány azonban fiatalon, tüdőbetegségben elhunyt, az író róla mintázta Az arany ember Noémijét.

Kegyetlen, de boldog utolsó évek

Laborfalvi Róza 1886-ban hunyt el tüdőgyulladás következtében, két évvel később unokája, Jókai Róza Feszty Árpád festő felsége lett. Őt Jászai Maritól csábította el a fiatal Róza. Az özvegy Jókai Mór egyre többet tartózkodott a Svábhegyen lévő villájában, magányossá vált, tornázott, lőtt, rajzolt, festett, elefántcsontból kis szobrokat faragott, szőlészkedett, gyümölcsöt termesztett, tengeri csigákat gyűjtött. Több darabját már csak kegyeletből mutatták be vagy adták ki. Nagy Bellának talán a magány miatt sikerült behálóznia az írót, akitől tanácsot és karrierje egyengetését kérte a feltörekvő színésznő.

Jókai szerelmes lett, és 74 évesen, 1899. szeptember 16-án feleségül vette a 20 éves lányt, mi több, annak anyját, két húgát és öccsét is ő tartotta el ezután saját fedele alatt. Óriási botrány volt, hiszen annyira utálták Bellát, hogy azt terjesztették róla, bordélyt üzemeltet az apja, míg máskor vitriolt akartak az arcába önteni. Közben Jókait a családja beszámíthatatlannak akarta nyilváníttatni, de ez nem sikerült. Cserébe családját mindenből kitagadta, Bellát tette meg egyedüli örökössé, pedig felesége famíliája gyakorlatilag terror alatt tartotta: gyakran éheztették, orvost sem hívtak hozzá, ha kellett. Jókai ennek ellenére élete utolsó öt évében, 1904-ben bekövetkezett haláláig boldog volt Bella oldalán. Bella többé nem ment férjhez, a második világháború kitörése után Londonba költözött, és ott halt meg 1947-ben 67 évesen.

Perre mentek az örökösök

Jókai 1904-es halála előtt csaknem minden vagyonát és műveinek jogdíjait is Bellára hagyta, Fesztyné, az „unoka” azonban pert indított az örökségért. Azzal vádolta Bellát, hogy verte idős férjét, és állította, a végrendeletet fizikai kényszer hatása alatt írta. Az ügy végül 1907-ben peren kívüli egyezséggel zárult, Fesztyné a jogdíjak 10 százaléka fejében lemondott követeléséről. Később újra beperelte az özvegyet, 1927-ben viszont 12 ezer pengő fejében korábbi részesedéséről is lemondott.

Lessen be Jókai Mór otthonába!

Jókai nemcsak az irodalomhoz értett, de a botanika és a gyümölcsészet terén is komoly szakértelemmel rendelkezett. Saját kezűleg nemesített rózsákat és telepített szőlőt a svábhegyi birtokán. Az író születésének bicentenáriuma alkalmából levéltári források alapján alkották meg az egykori svábhegyi villa és a gazdag növényzet korhű, háromdimenziós digitális térképét.

A jokaikert.oszk.hu oldalon a látogatók játékos és informatív módon fedezhetik fel a kert egykori világát. A kezdőoldalon megjelenő rekonstruált kertrészek fekete-fehér növényei kattintásra színesednek ki, miközben egy haladásjelző segíti a kert, a villa és a présház bejárását.