Figyelmeztet a szakértő: veszélyeket rejthet a fogszabályzó és a lúdtalpbetét
A MuMaMi podcast legújabb részében Göbölös László manuálterapeuta volt Bordás Barbara vendége. A beszélgetésben többek között két, a szülők körében valódi mumusnak számító témáról is szó esett: a lúdtalpbetétről és a fogszabályzásról.
A szakértő ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a lúdtalpbetétek többet árthatnak, mint használnak.
„A betét bekerül, a gyereknek már nem dől be a bokája, de pár hónap vagy egy év múlva megjelennek különböző tünetek: ferde lesz a váll, elkezd a medence, illetve az állkapocs elbillenni. Aztán a családi fotókon az látszik, hogy a gyermek kicsit oldalt tartja a fejét. Ez eléggé ingoványos terep... Tehát a rendszerbe bárhol bele lehet nyúlni, de tipikusan két olyan pont van, amivel általában nagyon el lehet rontani a ’működést’. Ez a cipőtalpbetét használata, ha nem megfelelő a termék, vagy egyáltalán nem szükséges, illetve hogyha nem körültekintően elhelyezett fogszabályzó eszközt kap a gyerek.”
Hatékonyabb lehet a manuálterápia
A szakértő szerint egy úgynevezett mezítlábas cipő vagy az, ha valóban gyakran van mezítláb a gyerek, hasznosabb megoldás, mint egy betét. Úgy véli, számos esetben a fogszabályzó felhelyezése is elkerülhető lenne, és a problémák manuálterápiával hatékonyabban orvosolhatóak. Így ha a gyereknek mondjuk mély- vagy keresztharapása van, nem biztos, hogy rögtön a fogszabályozási klinikára kell rohanni.
„A fogszabályozáskor a struktúrát próbáljuk változtatni, és ennek van egy másik oldala. A csontokat, izmokat egy harmadik rendszer még támogatja: az idegrendszer. Az dönti el, hogy az izmok hogyan működjenek. Ha én egy keszekusza szájjal megáldott gyereket látok, meg kell azt is nézni, hogy normálisak-e az izomfunkciói – ami egyébként ritka. Ilyenkor a rossz izomműködéseket, az izomdiszbalanszokat kell rendezni, akár a nyaknál, a fejnél, vagy az egész testszerte, majd kitakarítani a rendszert. Utána én hagynék időt a szervezetnek reagálni ezekre a beavatkozásokra. Ilyenkor nagyon gyakori az, hogy változik a harapás, illetve a fogazat. Ha megtaláljuk az arckoponyán, állkapcson található izmoknak a kritikus pontjait, és azokat kezeljük manuálterápiával, különböző technikákkal, akkor a test reagálni fog: visszaáll a normál tónus, és nagyon sokszor az állkapocs és az egész fogazat rendeződik valamilyen szinten. Amikor rendeztünk minden izomtónust, és a rendszer izomzatilag már jól be lett hangolva, és még mindig marad hátra valamilyen aszimmetrikus fogazat, akkor ilyenkor érdemes megpróbálni a fogszabályzást” – mondta a MuMaMi podcast vendége.
Itt nézheti meg a teljes adást!
És itt hallgathatja meg!
Kiemelt kép: Archív