Ambrus Attila: A pénzhez való viszonyról tart beszélgetéseket
A tavalyi Sztárbox óta keveset tudni a bankrablóból lett keramikusról. Kiderült, miért van így eltűnve: látástól vakulásig dolgozik, a családjára sincs ideje.
Szülővárosától, Csíkszeredától több mint 700 kilométerre, Esztergomban telepedett le Ambrus Attila, vagy ismertebb nevén a Viszkis. Jó ideje ott élnek a feleségével, Rékával és két gyermekükkel, a 7 éves Annával és az 5 éves Magorral. Hagyományos családmodellre rendezkedtek be, azaz, hogy a férfi a kenyérkereső, a nő pedig a háztartásért és a gyermeknevelésért felelős.
Van miről mesélnie
„Elég konzervatív felfogásunk van a feleségemmel, ami a szerepek leosztását illeti: én dolgozom, Réka neveli a gyerekeket. De azért ez így mégsem igaz, mert van egy boltja Szentendrén, ami korhű és hagyományőrző ruhákra specializálódott – kezdi a Viszkis, akinek viszont egyszerre több munkája is van. Legutóbbi, Állj talpra! című könyve kapcsán, a Viszkis útja bankrablástól az új életig címen könyvbemutató esteket tart, legközelebb épp Gyulán. Mindeközben idehaza és Erdélyben is árulja a kerámiáit, könyveit, pólóit. Van már neki whiskyvel megbolondított kávéja és csokija is.
De whiskyesteket is tart, és stúdióbeszélgetések is készülnek vele, ahol a pénzhez való viszonyt boncolgatja. Ám még itt sem ért véget az elfoglaltságai sora, egy történész- és egyúttal idegenvezető barátjával ugyanis 2-3 hetente 25 fős sétákat rendeznek a Budai Várban, ahol a 19., 20. század bűnügyi történetei után, a 21. századiba csöppenve, a saját tapasztalatai kapcsán maga is becsatlakozik a történetmesélésbe.
A 90-es években egész jól megismertem a magyar büntetéspolitikát, úgyhogy van miről mesélnem. Hogyan kaptak el? Mi szerepe volt ebben a titkosszolgálatnak? 13 évnyi fogság után a börtönviszonyokról is tudok egy s mást.
De szó esik például arról is, mikor és hogyan húzták fel az első épületeket, ezek milyen stílusban épültek, megnézünk műemlékeket, szóval rengeteg érdekesség hangzik el abban az egy órában.”
Ideális pasi
Ennyi munka mellett már egyáltalán nem csodálkozunk, hogy a háztartás és a gyereknevelés oroszlánrésze Rékára marad. „Most, húsvétkor igyekeztem többet lenni a családdal. Szerveztem programokat a gyerekekkel, de sajnos, ez azért elég ritka. Tényleg nagyon sokat dolgozom, de valamit valamiért. Így meg tudom adni, hogy a kisfiam jégkorongozás mellett cselgáncsra is járjon, a kislányom pedig az úszás és vívás mellett hegedüljön is. Igyekszem produktumot nyújtani, alkotni, értéket teremteni, a múltból ugyanis nem lehet megélni – utalt vissza egykori bankrablós időszakára Ambrus Attila.
Ma már nem kell, hogy lopjak, csaljak. Csak dolgoznom kell tisztességesen, és ez megy nekem. A börtön igaz mankó volt az életemben, ahol szakmát tanultam, és átértékeltem mindent. És egyébként az ideális pasi voltam odabent: nem ittam, nem dohányoztam, nem csajoztam, és mindig elérhető voltam
Kellett a zűrös múlt
Élete egyik legnagyobb feladata azonban még előtte áll: csemetéinek egyszer színt kell vallania a zűrös múltról.
Nem félek, de azért kihívás lesz nekik elmondani. Megtörténhet, hogy a fejemhez vágják: ha én ezt tettem, milyen jogon dorgálom, oktatom, nevelem őket?
Nagy kérdés, mennyire leszek nekik hiteles, ha elmesélek mindent… – morfondírozik. – A kislányom egyébként annyit tud – mert már elkezdett olvasni, és látott itt-ott –, hogy azért ültem, mert fütyültem a templomban. 7 évesen ennyi még elég. De 1-2 év múlva már komolyabb választ kell adnom neki, a kisfiam még ráér – mondja. S még ha ez nehéz is lesz, nem bánja a történteket. – Azt gondolom, ahhoz, hogy az ember eljusson valahova, le kell menni a gödörbe. Sötétség nélkül nincs világosság. Nem rólam fogják mintázni a tisztesség, becsületesség szobrát, de sokat tanultam. Az élet erről szól, és ehhez kellett a múltam is.”
Fotó: Schumy Csaba/fotocentral.hu