Sok szakújság azt írja, Erdő Péter bíborosnak, esztergom–budapesti érseknek komoly esélye van a Ferenc pápa halálával megüresedett pápai trónra. A találgatásokkal azonban vigyázni kell, mert a római közmondás szerint: aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki onnan. Utalva arra, hogy a konklávén, amelyen májusban 135 pápaválasztó bíboros dönt majd a néhai Ferenc utódjáról, rendszerint leszavazzák a jó előre beharangozott esélyeseket.
Van egy ikertestvére
Bár Erdő Péter néha feltűnik a képernyőn, szerepel a lapokban, mégis szinte ismeretlen. Pár interjújából, illetve a Csak a kegyelem című Erdő Péter-interjúkötetből, amelyet Bartha Szabó József és Jezsó Ákos írt, azonban sok minden kiderül róla. Többek közt, hogy édesapja jogász volt, édesanyja pedagógus.
1952. június 25-én született, öt testvérével, köztük ikertestvérével, Pállal együtt nőtt fel. A Kossuth Rádióban elmesélte, hogyan játszottak ikertestvérével és barátjával. „Volt egy fa vízilova, és azzal fejbe vert, és akkor abból probléma volt.”
Budapesten, a József körúton nőtt fel zsúfolt lakásban, hiszen a nagyszülők is velük éltek. „Csöndes gyerek voltam, úgynevezett jó gyerek. Némi vadulásra inkább csak a testvéreimmel vagy az osztálytársakkal együtt vetemedtem.”
A fiú még általános iskolásként vetődött el egy tanulmányi kiránduláson Pannonhalmára. Hazatérve mondta is édesapjának, hogy bencés diák szeretne lenni! „De apám kiszámolta, hogy mennyibe kerülne a kollégium, ha az ikertestvéremet és engem is odaküldene. Sajnálkozva mondta: ’Fiam, ezt én nem tudom kifizetni! De Pesten is van katolikus gimnázium, a piaristáké, tanuljatok ott!’”
Egy időben térképész szeretett volna lenni, majd azt fontolgatta, hogy mérnök lesz, esetleg fizikus. „A papi hivatás mindvégig ott bujkált a lelkem mélyén.”
Negyedikben aztán végképp megérett benne: papnak kell jelentkeznie! Miután fölvették az esztergomi szemináriumba, rögtön elvitték katonának, Nagyatádon szolgált fél évig.
Ritkán hord farmert
Éppen ötven éve, 1975 nyarán szentelték pappá, így idén celebrálhatja aranymiséjét Erdő Péter, aki papi szolgálatát Dorogon kezdte. Később Rómában tanult egyházjogot a Gregoriana Pápai Egyetemen, ahol a jövő egyházi vezetőit képzik, és ahol később maga is tanított. Akkor már tudott oroszul, németül és franciául, majd elkezdett spanyolt és olaszt tanulni.
A karrierje attól a naptól megállíthatatlanul ível felfelé. 2003. január 11-én lépett hivatalba mint esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása, e sorban ő a 82. egyházfő. Nem csoda, hogy kevés a szabadideje. „Ilyenkor szeretek sétálni, kirándulni, egyébként pedig olvasós típus vagyok” – fejtette ki a róla szóló könyvben.
Cooper, Verne, majd May Károly után eljött az ő életében is a klasszikus művek ideje, később a történelmi és földrajzi munkák kezdték érdekelni. Történelmi dokumentumköteteket is szívesen forgat. „Az észak-német tavaknál vagy akár Salzkammergutban is ideális egy úszással egybekötött nyaralás – mondta korábban a szabadidejéről, és azt is, hogy van farmernadrágja, csak alkalom adódik kevés, amikor felvehetné. – Soha nem voltam farmeres típus” – tette hozzá.
Esztergom érseke szereti a zenét, főleg a klasszikusokat és a népzenét, és csak ritkán tévézik. „Este, mire bekapcsolhatnám, általában már fárasztja szememet a képernyő. Nem szeretem, ha a tévé nyugtalanítja az embert. Kedvelem a történelmi, kulturális műsorokat, a politikaiakat kevésbé szeretem. Kerülöm a játékfilmeket, szinte soha nem nézek vetélkedőket, ellenben a tudományos, ismeretterjesztő, zenei vagy művészeti műsorokat szívesen megnézem.”
A bíboros egyébként főzni is tud. „Éveken keresztül elláttam magam, úgyhogy ha kell, bár nem vagyok nagy szakács, azért az egyszerűbb ételeket el tudom készíteni.” S hogy mi a kedvenc étele? „Az az egresleves, amit csak édesanyám tudott úgy megfőzni, ahogyan én szeretem. Amikor az ő életében utoljára kimentem Rómába tanítani, az indulásom előtti vasárnap a kedvemért egreslevest főzött ebédre. Valószínűleg érezte, hogy utoljára teszi…”
Kiemelt kép és fotók: Getty Images, Archív
