„Marsi Anikóval a barátságunk szinte gyerekkorunk óta tart – kezdi a köszöntését Gönczi Gábor. – Az életünk néha kacskaringóssá vált, és eltért egymástól, de amikor újra találkoztunk, mindig ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az én szememben ő nemcsak egy kiváló tévés és inspiráló kolléga, szerető édesanyja a gyermekeinek, hanem tényleg jóbarát, és szívből kívánom neki, hogy maradjon mindig ilyen bájos, kedves, segítőkész. Anikó, teljesüljön minden vágyad!”
A két jó tévés csak egyszer orrolt meg egymásra több mint harminc éve tartó barátságuk alatt, de akkor is mindketten tudták, átmeneti a haragszomrád. „40. szülinapom volt, és pont akkor visszatért az életembe egy régi barátom, Papp Gergő, aki utána megint csak eltűnt, de mi nagyon jó barátok voltunk – mesélte Gábor Lékai-Kiss Ramónának. – Ő akkor forgatta az ott alvós műsorát, és akkor engem szemelt ki, hogy akkor most nálam fog aludni. Ez a forgatás pont egy időbe esett az én 40. születésnapi partimmal. (…) Egy óriási buli volt nálunk. És mondta Gergő, hogy nagyon szeretné belevenni a filmbe. Nekem ez tetszett, hogy szerepeljen a filmben. Meg is örökítette ezt az egészet. De ő nem szerette volna, ha Anikó ott van, mert ők nem voltak jóban. És akkor én úgy voltam vele, hogy mivel Anikóval úgy is nagyon jó barátságban vagyunk, ő majd ezt megérti, és a Gergőnek, mivel forgatja ezt a filmet, jó lesz. Végül az Anikónak ez iszonyú rosszulesett, Gergő meg utána eltűnt. Szóval én ott rosszul döntöttem, mert Anikónak ott lett volna a helye a 40. szülinapomon.”
Kiemelt kép: TV2
