Rácz-Gyuricza Dóra kislánya, Kamilla tavasszal volt kétéves. A kislány a legtöbb időt az édesanyjával tölti, ám a fontos döntéseket mindig együtt hozzák meg a szülők. Dóri és férje, Rácz Jenő eddig a gyereknevelés tekintetében minden lényeges kérdésben egy véleményen voltak. „Az értékrendünk, a neveléssel, a családdal, gyerekkel kapcsolatos nézetünk megegyezik, így biztos vagyok benne, hogy alapkérdésekben nem is lesz különösebb vita köztünk. Persze, ahogy majd nő Kamilla, kamaszodni fog, esetleg testvérei lesznek, akkor biztos elő fognak fordulni eltérő vélemények. Mi négyen vagyunk testvérek, és anyukám mindig azt mondja, a nehézségek száma egyenes arányban nő a gyerekek számával. Az első gyereknél azonban a tapasztalatlanság, az újdonság élménye nehezítheti a szülők dolgát” – mondja Rácz-Gyuricza Dóra.
Kezdetben a fiatal anyuka is aggódott, időnként a kétségbeesés sem állt távol tőle. „Kamilla első betegségénél én is megijedtem, annak ellenére, hogy nem vagyok egy túlzottan aggódó típus. Inkább problémamegoldónak tartom magam, és eszerint próbálok meg élni, nevelni. Fontos, hogy nyugodtak maradjunk a nehezebb helyzetekben is, hiszen a kicsi megérzi a szülő idegességét, és rá is átragad a feszültség. Szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy a barátnőm fél évvel előttem szült, és így, mondhatni, testközelből figyelhettem, milyen változásokon megy keresztül, mi okoz neki nehézséget, mivel kell megküzdenie, stb. Ez nem jelenti azt, hogy nálunk is minden ugyanúgy történt, de nekem sokat segített” – állítja Dóri.
Az influenszer anyuka szerint a mai szülők rengeteg hasznos ötletet, tanácsot találhatnak az interneten, ugyanakkor ez a hatalmas információdömping meg is nehezíti a dolgukat. „Azt gondolnánk, mennyivel egyszerűbb a helyzet az internet korában, ám ez nem igaz. Egyik nap olvasok valamit, amiben leírják, hogy mit kell csinálni, ha például a gyerek nyűgös, majd másnap pont az ellenkezőjét írja valaki. Lehet, hogy mindenre találhatunk választ, de azt, hogy mi a jó nekünk vagy a babának, azt nekünk kell megtapasztalni. Van néhány gyerekpszichológus, nevelési tanácsadó, akiket követek a TikTokon, de figyelek a megérzéseimre. Próbálom beleképzelni magam egy-egy szituációba, én minek örülnék, engem például hogyan tudnának megnyugtatni, ha valami miatt legszívesebben üvöltenék, és ezt alkalmazom Kamillánál is.”
Kiemelt képek: Schumy Csaba/fotocentral.hu, Archív