Oszvald Marikának nem kell egy kis őrültségért a szomszédba mennie. Magyarország legalacsonyabb színésznője, ahogy ő mondja – a maga 150 centijével – ezúttal a három alma magasságú hupikék törpike, Törpilla bőrébe bújt. A szerepet ezúttal nem a színházban kapta, az unokáját akarja így meglepni. „Alapvetően játékos alkat vagyok. Vince lassan 2 éves, ezért úgy gondoltam, hogy csinálok neki egy kis viccet. Nagyon szereti a hupikék törpöket, ezért meglepetésként gyereknapra Törpillának öltöztem – meséli Oszvald Marika. – Csodálatos gyerekkorom volt, apukám karácsonykor mindig beöltözött Mikulásnak, igyekeztek mindig megteremteni számomra a csodát. Azt hiszem, ezt tőle örököltem, ezt szeretném én is átadni az unokámnak. Vince nagyon jókedvű gyerek. Amikor megtudtam, hogy unokám lesz, azt gondoltam, hogy normálisan fogok beszélni vele, de kiderült, hogyha bármit bohóckodok vagy pofát vágok, akkor hatalmasat nevet, és én azt akarom, hogy nevessen” – magyarázta a szubrett.
Úgy állt rajta a jelmez, mint akire ráöntötték ráöntötték és egyenesen Aprajafalváról érkezett volna. „Törpilla karakteréhez hozzátartozik az is, hogy nem csinálhatok úgy, mint egy öreg nénike, bár már az vagyok, de a kedvem a régi, gyermeki és játékos. A testemnek is muszáj követnie a lelkemet, igaz, egy időben nagyon sok baj volt az ízületeimmel, több színpadi sérülésem is volt. Emiatt is kezdtem el egy ízületregeneráló gyógynövénykúrát, ami szerencsére elmulasztotta a bajaimat. Csupa olyan gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító van a napi adagomban, amit az egyiptomi és kínai receptúrákban már időszámításunk előtt is használtak. A fűzfakérget a reuma ellen, az indiai tömjénfát a gyulladás kezelésére, a violát az ízületi bajokra. Megszűnt mostanra a gyulladás, és a fájdalom is a múlté, még a fára is könnyedén felmásztam – meséli Oszvald Marika, aki a gyógynövényes dopping hatására bírja a tempót tartani unokájával. – Vince is örökölte ezt a fajta vitalitást, állandóan futkos. Eléggé beszédes, kisfiú létére hamar elkezdett szavakat mondani. Amikor elunja a játékot, fogja a kezem, húz magával, és azt mondja, hogy séta! Aztán pár pillanat és már futunk, ő csak úgy szökken én meg loholok utána. Azt szoktam mondani, hogy egy nap lefut egy maratont. Nagyon sokat vagyok náluk, majdnem azt kell mondanom, hogy nem bírok egy napot ki, hogy ne lássam, ha két napot kihagyok, akkor már elvonási tüneteim vannak” – mesélte a büszke nagymama.
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral.hu
