„Köszönöm, mami – mondja Détár Enikő minden születésnapja reggelén. Azért köszöni, mert édesanyja az ő világrajövetele előtt három babát veszített el, volt olyan amelyiket félúton. – Nem adta fel, küzdött, így jöttem én világra Szolnokon 1964. február 26-án. Aztán utánam a húgom. Az első születésnap, amire emlékszem, az a harmadik volt, fekete-fehérben látom magam előtt annak a napnak néhány percét. Ott van a testvérem is – mondta a színésznő, aki természetesen a kerek évfordulókra is emlékszik. – A negyvenedikre egy meglepetésbulit kaptam, az ötvenediket dupla előadással ünnepeltem a Madáchban, utána a büfében, és a hatvanadikat majd megszervezem én, az biztos, hogy diszkózenére fogok táncolni.”
Enikő név- és szülinapokra általában nem kér semmit a szeretteitől, barátaitól, csak pár mondatos üzeneteket, amiken lehet nevetni, vagy éppen elgondolkodva tanulni. „A legnagyobb ajándék, hogy az emberre gondolnak, ha küldenek egy sms-t vagy egy szívet a mobilomra, én már elégedett vagyok.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
