Nem kérdés, hosszú út áll mögötte, leadott több mint harminc kilót, de nem csak a külsője változott, hanem ő maga is. „Annyi mindent pipáltam ki idén, hogy az valami őrület! Ilyen volt a hasműtét is. Most pedig azt veszek fel, amit csak akarok, és ez is hihetetlenül szabaddá tesz. Nem kell többé rejtegetnem magam, vagy ha leülök, a táskámat az ölembe tennem, hogy elrejtse a hurkáimat vagy a felesleget – mesélte Horváth Gréta nemrég a Best magazinnak. – Nem tudom szavakba önteni, milyen érzés az, hogy csakis olyan ruhák lógnak a szekrényemben, amiket régen le sem akasztottam volna a fogasról egy üzletben. Csupa szűk, feszes, dögös holmi. És akkor a fehérneműről ne is beszéljünk… A párom nem győz dicsérni, bókolni, ami engem igazán meghat. Ha nem ismerne el, akkor is nőnek érezném magam, hiszen kőkeményen megdolgoztam érte, de így meg pláne! Minden alkalommal, amikor elmegyek a tükör előtt, és elégedetten tudok belenézni, az felér egy-egy kisebb győzelemmel. Na és ezért buzdítom a nőtársaimat arra, hogy sosem késő változtatni! Nemcsak a súlyunkon vagy az alakunkon, hanem bármin, ami árt nekünk, legyen az egy rossz házasság, kapcsolat, esetleg munka. Megmondani a tutit senkinek sem szeretném, tanácsot sem szoktam osztogatni, de amikor valaki veszi a fáradtságot, és ír nekem – hozzáteszem, rengetegen vannak –, akkor mindig őszintén reagálok, mert tudom, mennyire fontos, hogy valaki mutassa az utat, amikor el vagyunk veszve. Én is elvoltam. De aztán elmentem pszichológushoz, kineziológushoz, elvégeztem egy tucat tanfolyamot, önsegítő programot. Körbevettem magam csupa olyan emberrel, aki inspirál, aki tényleg szeret, támogat. Plusz mentem előre saját magamért. És ezt a ’munkát’ már senki nem veheti el tőlem.”
Kiemelt kép: Olajos Piroska
