Gálvölgyi János már nem aggódik az elmúláson: „Egyszer úgyis lekapcsolják a villanyt, és kész..."
A 75 éves színművész korábban a legapróbb betegségtől is rettegett.
Gálvölgyi János annak idején borzasztó hipochonder volt, kis túlzással minden reggelét a kórházban, EKG-vizsgálaton kezdte, a májusban bekövetkezett bakteriális szív- és tüdőelégtelensége óta azonban másképp tekint az életre, az elmúlásra. „Ötven felett az ember már nem hipochonder, hanem beteg – mondta cinikus mosollyal a Viasat3 Adom a napom című műsorában a színművész, aki, úgy látszik, a megpróbáltatások ellenére sem veszítette el a humorérzékét. – Egyébként rettegek még a kézfogástól is. Fiatal koromban olyannyira féltem mindentől, hogy ha színházba mentem, akkor nem ültem be középre, mert úgy voltam vele, ha rosszul leszek, akkor ne kelljen magam még átverekedni az egész nézőtéren. Ma már ez nyilván nincs így – mondta a Kossuth-díjas művész, majd azt is elárulta, hogy mi változott meg benne a súlyos betegsége óta. – Például elengedtem az aggódást. Azt, hogy ’jaj, mi lesz’, mert egyszer úgyis lekapcsolják a villanyt, és kész. Néha ugyan van bennem egy kis feszültség, de ennyi. Ezt leszámítva, mindent ott folytattam, ahol abbahagytam, de nem is tehetnék mást, hisz ami velem történt, bárkivel,bármikor előfordulhat. A bakteriális fertőzés nagyjából olyan, mint a tégla az utcán, ami most éppen az én fejemre esett!”
Kiemelt kép: RTL/Sajtóklub