Napi friss

Tamási Eszter vasalás miatt késett el az első adásnapjáról

A néhai tévébemondó, aki maga volt a báj, a nőiesség, még csak 85 éves lenne.

Ritkán adott interjút, de egyikben rákérdeztek, mi a titka a mosolyának? A válasz már akkor is az volt, hogy a mögé el lehet bújni. Azt mondta, amikor először került adásba, rémes lámpaláza volt, jobb híján mosolygott, mert azt remélte, ha bakizik, magabiztosnak és vidámnak tűnik. Máskor imádott lányát képzelte a kamera helyére, ez is segített.

Hogy képernyőre került, tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. Amikor 1938. április 20-án Mezőtúron egy szegény családban világra jött, amelyet az apja kubikolásból tartott el, a tévének híre hamva sem volt, de a mozi dübörgött. A kis Esztike emiatt színésznő akart lenni. Tizenhét évesen került Budapestre, Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte meg tanulmányait, és kamera elé először az 1956-ban a Dollárpapában állt, igaz, csak az egyik statisztaként. Viszont a színiiskola portréképei között valaki meglátta a fotóját, ő ajánlotta be Tamásit az akkoriban induló Magyar Televízióhoz. Tizenkilenc évesen lépett be a tévészékházba, és 53 évesen még nagybetegként is dolgozott. A korszak egyik legnagyobb sztárja lett, filmekben, színpadon is szerepelt, szilveszteri műsor nem volt nélküle, ahogyan a legendás Önök kérték vagy a Táncdalfesztivál sem. Két felvétel között sem tudott leállni, akkor varrt. Első munkanapjára is saját kézzel varrt ruhába ment, és elkésett. „1957-ben konferáltam először a televízióban. Nagy buzgalommal és izgalommal készültem az első fellépésre. Új blúzt varrtam magamnak, és annyira belefeledkeztem a vasalásába, hogy elkéstem.”

Egy ország rajongott érte, ruháival, frizurájával divatot teremtett, karrierje páratlanul sikeres volt, aztán jött a sorscsapás: 1990-ben kiderült, agydaganata van, ráadásul olyan helyen fejlődött ki, ahol alig műthető. Végül megoperáltatta magát, habár a műtét nem volt sikeres, kicsit jobban lett. Ekkor kiállt az emberek elé, és elmesélte, min ment keresztül, és hogy a betegségét a sokféle stressztényezőnek tulajdonította. Még a Szabad Föld újság is közölte imáját, amelyet betegsége alatt mindennap elmondott: „Egyetlen, édes, drága, Jóistenem! Hogy teljhatalmad van a világ felett, elismerem. Hogy a világon csak az van, amit te akarsz, és amit te nem akarsz, az nincsen. Kérlek, vedd vissza a betegségem, könyörgök, gyógyíts meg engem!” Tervei voltak, lányával gyógynövényboltot nyitott, élni akart. Ám imája nem hallgattatott meg, 1991. december 16-án örökre elaludt.

Kiemelt kép: Archív

A STORY LEGFRISSEBB SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Megjelent a Story tavaszi különszáma!

Kapható a Story Sztárséf különszáma!

Kövess minket az Instagramon is!