Ugyan majd’ minden adásban elhangzik a szájából, hogy kiszáll a versenyből, mert annyira elege van az állandó rohanásból és megmérettetésből – végül mindig sikerül úrrá lennie az érzelmein. A végsőkig küzd, és a szavaival élve: előbb esik össze, mint hogy feladja. Ez már kislányként is így volt, mint meséli, nem is igazán volt választása, mivel nehéz körülmények között nőtt fel. „Korábban még sosem beszéltem arról, hogy édesanyámon kívül nem volt családom, hogy 13 éves koromig nem ismertem az apámat, és gyakran előfordult, hogy se áram, se meleg víz nem volt otthon. De mára felnőttem, átlátom a miérteket, és nincs mit szégyellnem. Sőt büszke vagyok arra, hogy saját erőből felépítettem az énekesi karrierem, egymagam boldogulok – árulta el a Bestnek nemrég Fanni. – Ma már édesanyámat is támogatom, akire maximálisan felnézek, a szememben ő egy hős. Szinte még gyerek volt, amikor megtudta, velem várandós. Az ötödik hónapban járt, amikor kiderült. Majd a születésem után egyedül maradt, csak anyukája segítette őt, segített minket. Anya egyszerre nevelt gyereket, tanult és dolgozott, és amit keresett, az nagyjából arra volt elég, hogy életben maradjunk. Mindennek fényében hamar véget ért a gyerekkorom, de tökös csaj voltam már akkor is. 13 éves voltam, amikor megkerestem apukámat és az anyukáját, és 15, amikor elköltöztem otthonról, méghozzá azzal a céllal, hogy önállóvá váljak – ezzel nagy terhet levéve anyukám válláról. Így is lett, idővel én lettem a kis családunk feje. Rengeteget güriztem azért, hogy beindítsam a zenei pályám, sokáig nem is éltem meg belőle. 2018 óta viszont igen… Azóta nem kell kávézókban kiszolgálnom, és ki is tudtam alakítani a saját egzisztenciámat. És az életem abból a szempontból is rendeződött, hogy ugyan apukámmal nem vagyunk kimondottan szoros viszonyban, de beszélünk. Elmondása szerint szeret. És az édesanyjával, azaz a nagymamámmal azóta közel vagyunk, hogy 13 évesen megkerestem. Végig támogatott, és többé nem engedte el a kezem.”
Kiemelt kép: TV2