A veszteségeimet…
próbálom feldolgozni, elfogadni. Egyet, apukám elvesztését azonban a mai napig nem tudom.
Férjhez menni…
kérdéshez a soha ne mondd, hogy soha mondás alapján állok, de lehet, mégis kimarad az életemből. Ennek ellenére feleségnek érzem magam, hisz már negyvennyolc éve alkotunk párt Attilával. Jelenleg nem tervezzük az esküvőt.
Szőke hajú nőként…
is okosnak érzem magam. A szerepeimen keresztül naivaként és butácska nőként szórakoztatom leginkább a közönségem.
Legbiztosabb támaszom…
a Jóisten, mert érzem és tudom, hogy minden percben velem van és vigyáz rám. Hálás vagyok neki azért is, mert anyukámra is vigyáz, és ez sokszor bebizonyosodott. Többször szenvedett olyan balesetet, ami végzetes is lehetett volna, de nem lett nagyobb baj.
Ha kudarc ér…
akkor is megpróbálok felállni és tanulni belőle, mert minden kudarcnak van valami oka.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
