Ő a világ első olyan úszója, aki csak a medencében, tehát támogatások, szponzori bevételek nélkül, az eredményeivel egymillió dollárt úszott össze. Egyszer azt mondta egy rendezvényen, ennek ellenére még mindig az a bajai lány, aki volt, és bár a sok ragyogó eredménynek köszönhetően megengedhetné magának a luxust, erre nem nagyon költ. Beleivódott, belénevelték gyermekkorában, hogy takarékoskodni kell, hogy nézze meg, mi mennyibe kerül. Ő maga erről korábban így mesélt: „Régebben azt hittem, hogy ha egyszer sok pénzem lesz, mi mindent fogok összevásárolni, de nem! Úgy nőttem fel, hogy minden pénznek megvolt a helye, és alapvetően nem tudok változni. Tudom értékelni a pénzt, mert nem kaptam, hanem megdolgoztam érte. Nem vagyok nagy pénzköltő, néha még túl takarékos is vagyok, a mai napig nem veszem meg ott a tojást, ahol drágább, ha tudom, hogy máshol olcsóbb. Ha a reptérre megyek, viszem magammal az ásványvizet, mert ott négyszer annyiba kerül. Nem mintha nem telne rá, hanem mert takarékosságra, a pénz megbecsülésére neveltek. Hálás vagyok ezért anyuéknak. A cipővásárlás viszont a szenvedélyem, van nagyjából 300-400 pár sportcipőm, de nem dísznek tartom, hordom is őket.”
Kiemelt kép: Birton Szabolcs/fotocentral
