Napi friss

Pogány Juditot 25 éven át gyötörte az öngyilkossági hajlam

Felkavaró őszinteséggel beszélt a színésznő arról, hogy egy időben – fiatal édesanyaként is – mennyire foglalkoztatta, hogy önkezével vet véget az életének.

Pogány Judit ismét a Klubrádió Szavakon túl című műsorának volt a vendége, ahol szokatlan őszinteséggel beszélt szakmai és magánéletéről.  A beszélgetés egy pontján a műsorvezető, Kadarkai Endre rátért arra, hogy a színésznőt gyermeke, Gábor születéséig depresszív gondolatok gyötörték. „Nem a gyerekem születéséig, hanem a dolog durva része az, hogy a gyerekem már megvolt, és még mindig voltak ezek a gondolatok” – pontosított a színésznő, és azt is elárulta, hogy egészen konkrétan az öngyilkosság foglalkoztatta.

Pogány Judit szerint mindezek a gyerekkorára vezethetők vissza. Amikor kislány volt, szeretett történeteket szőni, álmodozni, de ahogy idősödött, ezek a gondolatok egyre sötétebbek lettek. Nehezen élte meg, hogy vidéki lányként a fővárosba költözött, vagy azt, hogy gyámszülőkhöz került. Minél idősebb lett, annál inkább mélyült a szorongás. Például amikor Budapesten egy harmadik emeleti lakásban élt, nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy onnan akár ki is ugorhatna. „25 éven át tartott az öngyilkossági hajlam” – vallotta be, szavait a műsorvezető szörnyülködve hallgatta. Mint mondta, állandóan az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, bár azt is tudta, hogy nem fogja megtenni, ezek a gondolatok csupán arra kellettek, hogy tudatosítsa magában: véget tudna vetni a megpróbáltatásainak, ha akarna.

A műsorvezető megkérdezte, amikor már fiatal anyuka volt, akkor is fájt-e neki az élet. „Minden fájt – válaszolta Pogány Judit. – Miért vagyok nő? Miért nem dönthetek úgy, ahogy szeretnék? Mindig egybe tudtam gyűjteni az összes keserűséget, ami volt, ami van, ami lesz.” A beszélgetés legfelkavaróbb része az volt, amikor a színésznő felidézte, hogy miután megszületett a fia, végiggondolta, egy gyereket sem lehet úgy itt hagyni, hogy az édesanyja öngyilkos lesz. „Tehát a gyereket vinnem kell magammal. Képes voltam még akkor is ezeket megfogalmazni magamban. Egyszer azon kaptam magam, egy zsinórra gondolok, melyik csúszik a legjobban, hogy egy pillanatig se szenvedjen a gyerek. Akasztásra gondoltam – hangzott el a döbbenetes vallomás. – Nem komolyan gondoltam, de végiggondoltam, a történetet végigcsúsztattam magamban.” Később ezek a gondolatok egyik napról a másikra teljesen megszűntek, de hogy mikor, arra a színésznő már nem emlékszik. Azt is elmondta, később a fiának is beszélt az öngyilkossági gondolatairól, aki nem tudott hozzászólni, csupán szörnyülködött rajtuk.

Ha ön is úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Kiemelt kép: Szabolcs László