Napi friss

Sisi névnapján egész Gödöllő ünnepelt – cigányzenével mulatott a királyné

Gödöllőn töltötte életének legboldogabb napjait, nem csoda, hogy névnapját is itt ünnepelte a város lakóival együtt.

Erzsébet 1866-ban járt először Gödöllőn, a kastély lovardájában berendezett hadikórházat látogatta meg. Beleszeretett az épületbe, és noszogatta férjét, Ferenc Józsefet, hogy vegyék meg, de ő nemet mondott. „Ha akarod, elmehetsz Gödöllőre a sebesültekhez – írta Sisinek. – De ne nézd olyan szemmel, mintha meg akarnánk vásárolni, mert most nincs pénzem, és ezekben a nehéz időkben rettenetesen kell takarékoskodnunk.”

A kiegyezés és az 1867-es koronázás után az állam teljesítette Sisi óhaját: pihenésképp nekik ajándékozták a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, amely korábban soha nem volt a királyi családé, csak használhatták. A kastély 136 helyiségből állt, ebből 103 lakószoba volt, amelyek közül 67-ben a személyzet lakott. Erzsébet lakosztálya szalonból, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobából állt.

A királyi család 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban. Ettől kezdve évente több hónapot is itt töltöttek – főként ősztől újévig, majd tavasszal. „Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg, Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!” – írta anyjának Erzsébet.

Fotó: Getty Images

Gödöllőn a hétköznapok és az ünnepek is fesztelenebbek voltak, mint Bécsben. Ebben a légkörben a királyi pár is közelebb került egymáshoz, mert szabadon hódolhattak közös szenvedélyeiknek: a természet szeretetének, a lovaglásnak és a vadászatnak. Sisi Gödöllőn sokat olvasott, nyelvet tanult, írt, gyalogolt, lovasprodukciókat tanult.

Az őszi szezonba beleesett Erzsébet királyné névnapja, november 19. is, ami Gödöllő legnagyobb ünnepe lett: a helybeliek szerenáddal és fáklyás felvonulással köszöntötték ilyenkor a fenséges asszonyt. Sisi szerette a cigányzenét, és a kastélyban nemegyszer látott vendégül egész cigánybandákat, a névnapján is ilyen muzsikát hallgatott. Ezen a napon, amikor vacsorára gyűlt a család, herendiből ettek. A Herendi Porcelánmanufaktúra egykor Császári Királyi Udvari Szállító volt. Az úgynevezett Gödöllő‑mintás, keleti motívumokkal díszített készletet Ferenc József megrendelésére Erzsébet királyné számára készítették.

Sisi boldogsága 1889-ig tartott. Miután fia, Rudolf főherceg, a trónörökös tragikusan fiatalon életét vesztette Mayerlingben, Erzsébet Gödöllőt is elkerülte. A királyné 44 évnyi regnálása alatt, azaz az 1854-es házasságkötése és a halála, 1898 között mindössze 2663 napot, tehát valamivel több mint 7 évet töltött Magyarországon, ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn. Utoljára 1897. október 2. és 24. között járt a városban.

Kiemelt kép: Getty Images