A brit előadó dala, a ,,What the hell just happened?”, azaz magyarul ,,Mi a fene történt?” tökéletesen leírja, hogy érezhetnek most a rajongók a szombati Eurovíziós Dalfesztivál döntője után. Ausztria viheti haza a trófeát a finálés győzelmük után, így a 70. kiadása az Eurovíziós Dalfesztiválnak a 60. után ismét Ausztriában lesz megtartva. A 2014-es osztrák győztes, Conchita Wurst nagy támogatója volt JJ-nek felkészülése során, jelen is volt Bázelben és élőben láthatta a pillanatot, amikor JJ popopera dalával megnyerte a versenyt.
Ízlések és pofonok
Az énekes viszonylag kényelmes pontkülönbséggel zsebelhette be a győzelmet, de iszonyatosan szoros volt a küzdelem az egész döntőben. JJ csupán 436 pontot szerzett, ami például a tavalyi versenyen az 5. helyezésre lett volna elég, illetve a saját elődöntőjében a 16 országból csak az 5. legtöbb ponttal jutott a döntőbe. 150 feletti pontszámot általában a 10. helyezett szokott még kapni, de ez a határ most kitolódott egészen a 15. helyre, Németországig. Az őket képviselő Abor & Tynna Tündéje csütörtökön és szombaton magyarul is köszönetet mondott a produkciójuk végén.
Az estén hatalmas különbségek voltak a zsűri és a közönség ízlése között. Az előbb említett JJ a pontozás első felében a zsűrik győztese volt, de a nézők szavazatai között csak a 4. helyt érte el.
Tavaly egyébként ugyanígy győzedelmeskedhetett a szintén operai elemeket dalába építő svájci Nemo, megnyerve magának a zsűriket, miközben a nézők 4 másik országot jobban díjaztak nála. De talán a legjobb (és legmeghökkentőbb) példa a szakértők és rajongók egyet nem értésére a házigazda Svájc esete volt. Zoë Më egy szép, egyszerű és visszafogott produkcióval készült, amit a zsűri a második legtöbb, 214 ponttal jutalmazott. Így Svájc az adás végén a 3 lehetséges győztes között állt, mindaddig, amíg be nem jelentették, hogy a közönség 0 pontot adott nekik, ami rekorddöntő különbség helyezést illetően a két szavazás között. Összesen így a 10. helyezett lett Svájc. Az Egyesült Királyság is hasonlóan járt, ők se kaptak egy pontot se a nézőktől, míg a zsűritől szerzett 88 pontjukkal a 19. helyet érték el.
Közös éneklés
Viszont ennek az ellenkezője is előfordult főként Lengyelország és Albánia helyzetében, akik sokkal jobb eredményt elérhettek volna, ha a szakmai zsűrinek jobban tetszenek, a közönség támogatása megvolt. Ausztria csak a 2. legesélyesebbnek volt tartva a győzelemre, amíg az 1. helyen álló Svédország a versenyen csak a 4. helyezést érte el miután egyik szavazó fél sem adott a szaunázni hívó triónak 200-nál több pontot. Váratlan módon az észt Espresso Machiatto című dal is megelőzte őket, egy ponttal lecsúszva a döntő 2. helyéről. Ez lett a Story szerkesztőségének a kedvence is.
A műsor folyamán a világ legnagyobb karaokéját is hallhattuk, amikor a bázeli Arena plus-ban 36000 rajongó közösen elénekelte az 1974-es győztes számot, az ABBA-tól a Waterloo-t.
A legtöbb produkció nagyon jól használta a fényeket, színpadi kellékeket, játszott a színekkel. Magas minőségű volt végig a fénytechnika, kimagaslóak a grafikák, a színpadtervezés és minden ország az utolsó részletekig kitervezte a daluk látványvilágát. Rengeteg példa van egészen művészi vagy éppen humoros fellépésre, Ausztria teljesen fekete-fehérben adott elő, kiváló kameratechnikával, előre megtervezett módon az észt Tommy Cash-nek egy ,,megszállott rajongója” felugrott és táncolt vele a szám egy részében a színpadon, Luxemburg egy babaházban kezdte a produkcjóát és fel se tűnhetett először, hogy az énekesnő valójában végig a földön feküdt. Az este simán ment technikai szinten, Eurovízió évről évről fejlődik mindebben, világszínvonalas gyártási minőséggel rendelkezik.
Következzen a Story kedvence!
Szöveg: Kiss-Korbel Samu
Kiemelt kép: Profimedia
