A vaskos kötetben Angela Merkel a gyerek- és ifjúkoráról is aprólékosan beszámol, érdekes részleteket idézve fel a múltjából. Bár ő maga Hamburgban jött világra, szülei az ötvenes években az NDK-ba költöztek, ahol a lelkész apa a Berlintől északra fekvő Templinben egy evangélikus egyházi kollégium vezetője lett. A későbbi politikus felidézi, hogyan jártak fürödni vagy áfonyát szedni a környékbeli erdőkbe az öccsével és tíz évvel fiatalabb húgával, mennyit csatangoltak kint a szabadban, és milyen izgatottak voltak, amikor később, már a berlini fal megépülte után csomagot kaptak a hamburgi nagymamától. A pakkoknak mindig csodálatos „nyugatillatuk” volt. „Ezen a jó minőségű szappan vagy az aromás kávé finom illatát értettük. A keletnek ezzel szemben erős súrolószer-, padlóviasz- és terpentinszaga volt. Ezeket a szagokat még ma is az orromban érzem” – írja Angela Merkel.
Azt is az NDK-beli tapasztalataira vezeti vissza, hogy annyira vonzódik a védjegyévé is vált színes blézerekhez – mivel a keletnémet gyerekkorából teljességgel hiányoztak a vidám, harsány színek és az egyenholmiktól elütő, feltűnő ruhák.
Fizikusként diplomázott
A paplakba rengeteg ember járt látogatóba, a kis Angela pedig imádta a függöny mögé bújva hallgatni a felnőttek beszélgetését. Már zsenge korában kifejezetten érdekelték a politikai és a teológiai témák, és azt is tudta, hogy amit otthon hall, arról mások előtt hallgatnia kell. Szülei ügyesen vezették rá, hogy még az NDK elnyomó rendszerében is mindig van lehetőség önálló döntéseket hozni: ő maga dönthette el kisiskolás korában, hogy akar-e úttörő lenni, mint az osztálytársai – ez ugyanis nem volt kötelező, ugyanakkor előnyökkel járt.
Érettségi után az ifjú Angela Lipcsébe ment egyetemre fizikát tanulni. Leírja, hogyan tartottak a 70-es években diszkóesteket a szemináriumi csoporttársaival, ahol ő afféle pultos lányként az italokat árulta, és hogy hátizsákos turistaként többek közt Budapestre is eljutott diáktársával és későbbi első férjével, Ulrich Merkellel. Máig az ő nevét viseli, eredetileg ugyanis Kasnernek hívják.
Mindmáig nagyon jól megvannak
De nem Ulrich lett az igazi, hanem a második férje, a nála öt évvel idősebb Joachim Sauer, a kvantumkémia professzora, akit a munkahelyén ismert meg 1984-ben, vagyis negyven éve. Angela ugyanis fizikusként diplomázott, majd tudományos munkatárs lett a kelet-berlini tudományos akadémián, később kvantumkémiából doktorált. Itt dolgozott Sauer is, aki ugyan nős ember volt, és két fiú apja, de apránként közel kerültek egymáshoz az ifjú kolléganővel, aki addigra már elvált az első férjétől. Csak sok évvel szerelmük kezdete után, 1998-ban házasodtak össze, és mindmáig nagyon jól megvannak együtt. Közös gyerekük nem született.
Uckermark az igazi menedék
A házaspárnak van egy imádott parasztháza Angela gyerekkorának vidékén, Templintől nem messze, Uckermarkban, amit a saját kezükkel újították fel még a nyolcvanas években. A 70 éves Merkel számára ez a hely mindig is a feltöltődés helye, a béke szigete volt, ha csak tehették a férjével, ide vonultak vissza. „El sem tudom képzelni, hogyan lettem volna képes harminc éven át politikai munkát végezni e nélkül a kis menedék nélkül” – írja.
A házaspár ma is Berlinben él, de a hétvégéket rendszerint Uckermarkban töltik. Gyakran kiruccannak a Balti-tengerhez is, nagyokat sétálnak, emellett Merkel rengeteget olvas és hangoskönyveket hallgat, erre ugyanis politikusi karrierje alatt sosem jutott elég ideje.
Egy nem mindennapi történet
2005-től 2021-ig négyszer volt egymás után Németország kancellárja, egyben az első női vezetője. Ez idő alatt gyakorlatilag az Európai Unió első emberének számított, és a világ legbefolyásosabb női politikusa volt. A sok érdekes magánéleti részlet mellett a politikai pályájáról is mindent megtudhatunk Angela Merkel Szabadság című önéletrajzi kötetéből, ami az Animus Könyvek gondozásában jelent meg.
Kiemelt kép és fotók: Getty Images, Profimedia
