Fia az Unisex alapítójáról, Erdélyi Lászlóról: „Örülünk, hogy apa így, lassan a 100 felé közeledve, kicsit lenyugodott”
Adrenalin, száguldás, szabadság – ezek közül már csak ez utóbbi jellemző Erdélyi Lászlóra, az Unisex együttes alapítójára és billentyűsére, akivel egy gokartpályán találkoztunk, ahol a fiaival rótta a köröket.
Nem titkolja: harminc évvel ezelőtt habzsolta az életet, a bulikról, a koncertekről és a csajozásról szóltak akkor a mindennapjai. A frontember azóta is zenél, turnézik az együttessel, de már a családja számára a legfontosabb.
Óvatosabb duhaj lett
Száguldj velem! – szól az Unisex egyik legnépszerűbb dalának címe. Erdélyi László pedig ennek szellemében időnként gokartba ül, és a gyerekeivel együtt koptatja a gumikat a pályán.
„A legkisebb fiam, Bence versenyszerűen gokartozik. Nincs még egy éve, hogy belekezdett, és már elég komoly szinten űzi, 14 évesen 20 éves bajnokokkal versenyzik, és nagyon kevéssel mögöttük ér célba. Én pedig minden edzésén, illetve versenyén ott vagyok. Jó látni, milyen megszállottan csinálja, szinte kifordul önmagából… Nem lát, nem hall, csak nyomja a gázt” – meséli lelkesen Laci. „A kitartást és a céltudatosságot, azt hiszem, apától örököltem” – teszi hozzá Bence.
„Vagy inkább az édesanyádtól – javítja ki mosolyogva Laci. – Igaz, régen, ha kitaláltam valamit, másnap meg is valósítottam. De ma már, így 64 felé közeledve, óvatosabb vagyok. A feleségem viszont most is egy nagyon ’tökös’ csaj, aki tudatosan éli az életet. Sokat sportol, és mindent csinál, ami nem egy nőhöz illik” – meséli nevetve.
Példát mutat
Laci, elmondása szerint ma már nem szereti a felesleges balhékat, nem jár éjszakázni, a nyugalom, a szabadság fontosabb számára.
„Sokat változtam az elmúlt években, ma már a család a legfontosabb! Nagyon jó a kapcsolatom a gyerekekkel, nem is tudunk egymás nélkül létezni. Sok közös programot szervezünk, rengeteget beszélgetünk, megvitatjuk az élet nagy dolgait” – meséli Laci.
Apától sok mindent tanultam. De örülök, hogy így, lassan a 100 felé közeledve, lelassult, és egy kicsit lenyugodott
– teszi hozzá mosolyogva Botond, Laci nagyobbik fia. – Amikor gyerek voltam, nagyon másképpen élte az életét, ebben volt jó is, meg rossz is. De a múltbeli tapasztalatairól sokat szoktunk beszélgetni. Az, ahogy átértékelte a dolgokat, és tudott változni, példaértékű számomra. Amit kaptam tőle, a céltudatosságát, az élethez való hozzáállását, magamba tudtam építeni” – mondja őszintén Botond.
A fiának köszönheti, hogy újra zenél
A zenész is sokat tanult a gyerekeitől. „A mának és a gyerekeimnek élek, akiktől rengeteg dolgot tanultam, és akik nagyon sokat adnak nekem. 50 éves voltam, amikor Bence megszületett, azóta tényleg úgy érzem, hogy minden nap ajándék, és az újrakezdésben is nagyon motivált. Neki köszönhetem, hogy megint teljes gőzzel zenélek, koncertezek, ő nagyon támogatott ebben” – vallja Laci.
A zenekar új dalokkal koncertezik, és új énekesnővel, akire hosszú idő és keresgélés után leltek. „Nem volt könnyű újrakezdeni és megtalálni azt az énekesnőt, aki jellemben és hangban is beleillik az együttesbe. Jankovits-Vida Krisztinával úgy érzem, végre újra a helyünkön vagyunk. Most már több mint másfél éve dolgozunk együtt, és nagyon gyors léptekkel haladtunk előre, gyorsan születtek meg az új dalok, amelyek érzésvilágában tükrözik a korábbi Unisex számait is” – meséli a zenész.
Erdélyi Laci nem csak a magánéletben, a színpadon is másként viselkedik. „Most már ülve játszom, nem állva, nem hülyéskedek annyit, komolyan veszem a dolgokat, és nem nézem a csajokat. Vagyis már is nem látom őket szemüveg nélkül – teszi hozzá nevetve. – Fontos hozzátennem, hogy a zenekar tagjai közül senki sem megélhetési zenész, mindenkinek van munkája, azért zenélünk, mert élvezzük és szeretjük csinálni.”