Javában készül a Játékszín legújabb bemutatója, A séf című vígjáték, amit Szente Vajk írt és rendez. A címszerepet Járai Máté alakítja, aki a való életben finoman szólva sem mesterszakács. „A legjobb étel, amit valaha életemben elkészítettem, a sertés szűzérme volt, és ezt a mai napig meg tudom csinálni, de csak azért, mert ez a kedvenc húsfajtám. Amikor A Konyhafőnök VIP-ban voltam, akkor is ezzel próbáltam a séfeket levenni a lábukról. Mérsékelt sikerrel. Azt azért nem lehetne mondani, hogy a konyhában teljesen analfabéta vagyok, de az az igazság, és most ez lehet, hogy nem lesz népszerű, hogy nem annyira tud levenni a lábamról a gasztronómia. Engem a világon nagyon sok minden érdekel, de pont az ételekben a legegyszerűbbek számomra a legcsodálatosabbak. Egyáltalán nem vágyom arra, hogy lenyűgözzenek ezen a téren – meséli Járai Máté.
Vállalhatatlan lasagne
A színész a konyhai kudarcairól is őszintén vall. „Ebben a bizonyos versenyben volt, hogy azt képzeltem, a lasagnekészítés nem lesz nehéz, de a végeredmény gyakorlatilag úgy ropogott, hogy az vállalhatatlan lett.
Mintha a krékerek közé tunkoltam volna a darált húst. Borzalmasan sikerült.
Egy időben rettenetesen túlsóztam mindent, pedig egyáltalán nem eszem sósan, de mégis valahogy úgy fűszereztem, hogy iszonyú mennyiségű sót használtam, és ehetetlen volt a kajám. Aztán nem győztem lemosni a húst sütés után… Szerencsére ezt kinőttem.”
Máté felesége sem a konyha virtuóza. „Kíra szintén nem a gasztronómia csúcsa, ő is az egyszerű verziókat szereti. Nem igazán kedveljük az újragondolt ételeket. Viszont amit ő készít, az mindig nagyon jó ízű, csak neki kevésbé van hozzá türelme, vagy kevésbé van akarata arra, hogy a konyhában teljesedjen ki.”
Osztálytársak voltak
A készülő előadásban Máté számára az egyik legnagyobb öröm, hogy Nagy Sanyival játszhat együtt. „Lassan harminc éve vagyunk barátok, osztálytársak voltunk Toldy Máriánál 1998-tól kezdve. Tehát ha én a Nagy Sándorral kerülök bárhol bajba, akkor tudom, hogy nekem az jó lesz. Kevés ember van, akivel szívesen beszorulnék egy liftbe, Sanyi ilyen – folytatja Járai Máté. – Pár évvel fiatalabb nálam, tehát akkor gyakorlatilag még gyerek volt, amikor fölkerült Budapestre, bár már nyilván ő is érettségizett, hiszen csak érettségi után lehetett jönni Toldy Máriához.
Egy igazi kölyökképű, pattanásos kisfiú volt elképesztő hanggal, elképesztő szeretettel, elképesztő naivitással.
A kettőnk pályája azért volt érdekes, mert már akkor éreztem, hogy a Sanyival tényleg nagyon-nagyon jó páros vagyunk, és amikor közös jelenetet csináltunk, az mindig nagyon jól sikerült. Nagyon azonos a színházi nyelvünk, a humorunk, a világlátásunk, és ez nagyon fontos.”
Újra együtt
A jóbarátoknak az iskola után jó ideig nem volt lehetőségük egy színpadon állni. „Az utunk valahogy elvált: őt fölvették a főiskolára, engem nem, ő bekerült a Madách Színházba, én vidéken lettem színész – magyarázza Járai Máté. – Akkor is volt, hogy lejött, megnézett egy előadásban, én feljöttem, megnéztem őt a Madáchban.
A szívem mélyén érzetem, egyszer újra össze fog ez jönni, és együtt játszhatunk.
Aztán már a Kecskeméti Nemzeti Színházban is több olyan darab volt, amiben együtt szerepeltünk, és az is érdekes, hogy a pályánk során rengetegszer újra és újra eljátszottuk egymás szerepeit. Az, hogy most együtt hódítjuk meg a Játékszín közönségét, számomra a legnagyobb boldogság. Valamelyik nap mondtam Sanyinak: ’Te tudod, hogy ez most nekünk milyen jó’?, és azt felelte: ’Persze hogy tudom.’ Ezek azok az idők, amikre később jó szívvel fogunk emlékezni nyugdíjas korunkban is.”
„Halmozottan áldásos helyzetben vagyok”
„Van ez a kifejezés, hogy halmozottan hátrányos helyzet, én ezt úgy szoktam használni, hogy halmozottan áldásos helyzetben vagyok már nagyon-nagyon régóta. Szente Vajkkal együtt kezdtük a pályafutásunkat, aztán ő megírta az első musicaljét Csoportterápia címmel, amiben én már abban az áldásos helyzetben voltam, hogy azt a szerepet tulajdonképpen nekem írta, és minden darabjában, amiben szerepelek, rám írja. Ennél áldásosabb helyzetet nem tudok elképzelni – mondja Nagy Sanyi. A színész annak is örül, hogy Járai Mátéval állhat színpadra. – Vannak ezek a furcsa celebműsorok, amikben én sem szerepelek most már egy ideje szívesen, de van az, amikor elutaznak Ázsiába. Hát az egyetlen ember, akivel elmennénk egy ilyen baromságra, az Máté. Ez is azt bizonyítja, hogy az életemet is rábíznám.”
Kiemelt képek: Olajos Piroska, Schumy Csaba/fotocentral.hu
