Ha a romantikának nagykövete lenne, Kiszel Tünde minden bizonnyal jó eséllyel indulna a címért, a szívét ugyanis általában olyan régi vágású klasszikus úriemberek rabolták el, akik elhalmozták szép szavakkal, nemes gesztusokkal vagy éppen különleges meglepetésekkel.
„Volt olyan udvarlóm, aki minden egyes találkozásunk alkalmával meglepett egy szál virággal. Olyan is, aki az egyik randevú előtt azt mondta, ne kérdezzek semmit, csak üljek be a kocsiba, és néhány órával később a bécsi operaház előtt találtam magam. Ahogy az is feledhetetlen emlék, amikor egy olasz férfi, alig néhány napos ismerkedés után, megkérte a kezem, természetesen nemet mondtam”
– meséli mosolyogva a naptárkészítés koronázatlan királynője.
„A lánybúcsúm fantasztikus volt”
Kevesen tudják róla, de egyszer régen már volt férjnél, a frigy azonban nem tartott túl sokáig.
„Nagyon fiatal és tapasztalatlan voltam, mégsem bánom, mert igaz szerelemből mentem hozzá közel féléves ismeretség után. Őt egyébként egy templomi misén ismertem meg. A hagyományoknak megfelelően a drága szüleimtől kérte meg a kezem. Eleinte minden tökéletes volt, de idővel rájöttem, én szeretnék még élni, világot látni, valóra váltani az álmaimat. Ezért néhány év után, harag nélkül, elváltak az útjaink” – idézi fel Tünde.
Semmilyen rossz érzése vagy hiányérzete nincs a történetekkel kapcsolatban, éppen ellenkezőleg. „A lánybúcsúm fantasztikus volt, akkoriban még nem volt ennek akkora hagyománya, mint manapság. Volt olyan barátnőm, aki azt sem tudta, mi az. Hosszú órákon át beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Remekül sikerült.”
A válás után új életet kezdett, a karrierjére koncentrált, ám ekkoriban is gyakran megkörnyékezték a férfiak. „Gyakran kihasználták a jóhiszeműségemet. Én első körben mindenkiről a jót feltételeztem, ennek pedig néhány esetben meg is fizettem az árát” – vallja be Kiszel Tünde.
„Donatella a szemem és a fülem”
A nagybetűs szerelem az életében az, amelyiknek gyümölcseként Donatella született (Lukács László operaénekes az édesapja – a szerk.).
„Nagyon szeretjük egymást, ő az életem értelme. Onnantól kezdve pedig bármilyen férfi csak a második helyen lehetett az életemben, ezt ma sem csinálnám másképp. Mélyen elítélem azokat az édesanyákat, akik egy új kapcsolat beköszöntével háttérbe a szorítják, elhanyagolják a gyerekeiket. Erre sosem lettem volna képes
– mondja határozottan. Ennek pedig meg is lett a jutalma, lányával irigylésre méltóan szoros a kapcsolata.
– Természetesen a magánéletembe is beavatom őt. Gyakran óvatosságra int, és azt mondja: ’Édesanya, vigyázz magadra’. Ő a szemem és a fülem, ha engem túlságosan elragadnának az érzelmeim. Neki nagyon helyén van a szíve és az esze is. Egyébként sajnálom a mai fiatalokat, az internetes ismerkedés megnehezíti a helyzetüket, azt gondolom, így jóval nehezebb jóravaló párt találni. A személyes találkozás varázsát nem lehet helyettesíteni. Én például ezért sem regisztráltam ilyen oldalakra, és nem is tervezem” – taglalja Tünde.
„Ha az igazi udvariasan bekopogtat…”
Mint mondja, még mindig hisz a szerelemben, de nem ragaszkodik foggal-körömmel hozzá. „Kiegyensúlyozott és boldog vagyok. Tömérdek teendőm van a mindennapokban, szépségversenyeken zsűrizek, születésnapi partikra, lány- és legénybúcsúkra járok. Emellett céges rendezvényekre hívnak sztárfellépőnek, és cikkeket is írok magazinokba. Sőt újabban a kiskutyámat, Mimit viszem kutyaiskolába, és a barátaimmal is sok időt töltök. Ezt a szabadságot pedig nem mindenkiért adnám fel. Ha az igazi udvariasan bekopogtat, nem csapom rá az ajtót, de nem keresem mindenáron” – mondja nevetve.
Kiemelt kép: Olajos Piroska/fotocentral.hu
