Már látható a hazai mozikban a Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm. A jól ismert történet a minden akadályt legyőző szerelemről most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. Kurrah, a mindenre elszánt ördögfióka Geszti Péter hangján szólal majd meg. „Gonoszkodni fogok. A három testvér közül a legidősebbet, kvázi a vezetőjüket kellett produkálnom, aki mindenáron próbál ragaszkodni a jusshoz, amit az édesapjától örökölt. Izgalmas lesz” – ígéri lelkesen.
„Világszínvonalú művész volt”
Mint elárulta, szinte gondolkodás nélkül igent mondott a felkérésre, jórészt azért, mert ez a nem mindennapi mesefilm Dargay Attila legendás rajzfilmrendezőnek állít emléket, akiről feledhetetlen élményeket őriz. „Annak idején Lúdas Matyi gyerekszerepére többek között ő választott ki. Olyan embernek tűnt, akiből eleve sugárzott a jóindulat, a kedvesség. Ezért aztán bárki, bármikor bátran oda mert menni hozzá. Személyében remek szakembert is tisztelhettünk, meggyőződésem, hogy bármelyik Walt Disney-produkcióban megállta volna a helyét. Világszínvonalú művész volt.”
Belátta a saját korlátait
Bár a kis Lúdas Matyiként először szólalt meg jelentősebb rajzfilmkarakter hangjaként, gyerekszínészként akkor már egyáltalán nem számított zöldfülűnek. „Vagy tíz évig csináltam. De 16 évesen már nem vállaltam el több felkérést. Őszintén szólva, egyáltalán nem vágytam arra, hogy felnőttként is ez legyen a hivatásom. Egyrészt a szinkronstúdióban dolgozó szakemberek rengetegszer elmondták nekünk, az ott szerzett tapasztalat semmire se garancia a későbbiekben, a szinkron miatt nem feltétlenül válunk be felnőtt színésznek. Kamaszként elég hamar szembesültem a karakteremmel – hogy milyen a testalkatom, mit sugároz az arcom. Maximum komikus lehetett volna belőlem, de abból sem biztos, hogy a jobbik fajta. Ma is azt gondolom, csapnivaló színész lennék” – mondja Geszti.
Ettől függetlenül még ma is hasznát veszi a gyermekkorában a profiktól ellesett apróságoknak. „Az előadói képességeim a gyerekszínészetnek köszönhetően fejlődtek ki annyira, amennyire. A kamera előtt műsorvezetőként és a színpadon is élek ezekkel az eszközökkel. Viszont más ember bőrébe bújva aligha tudnék hiteles alakítást nyújtani.”
„Ripacskodni könnyű lenne”
Lúdas Matyiként, majd Mézga Aladárként viszont beírta magát a hazai rajzfilmtörténelem nagykönyvébe. Talán ezeknek is köszönhetően, később ő lett Sid, a lajhár magyar hangja a Jégkorszakban, amiben egyenesen sziporkázott. „Nagyon könnyű lenne átmenni öncélú ripacskodásba egy-egy szélsőséges karakter esetében. Ezért fontos, kik rendezik ilyenkor az embert, és hogy megértsd a szereplő főbb jellemvonásait és motivációit. Sid esetében például nagy segítésemre volt az eredeti hang, John Leguizamo. Bármilyen élethelyzetben tudok úgy horkolni, ahogy ő tette a mesében, ezt, míg élek, nem felejtem el” – mondja nevetve Péter.
A Jégkorszak-szériát a kamasz lányaival is megnézte, de ők bizony nem voltak elájulva édesapjuk teljesítményétől. „Tudomásul veszik a sikereimet, de nincs sztárkodás a családban, mindenki egyformán fontos nálunk. A lányoknak a világ legtermészetesebb dolga, hogy az apjuk időnként elszabadul valami színpadon, vagy a tévében villog. Nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget neki, és ez így van rendjén, hiszen nem ettől leszek jó apa” – mondja határozottan.
Igazi sztárparádé
Nem csak Geszti Péter csínytevései miatt lesz érdemes megnézni a Csongor és Tünde újragondolt verzióját, mert rajta kívül is csupa nagyágyúból áll a szereposztás. Többek között Szabó Győző, Mikó István, Csőre Gábor és Eke Angéla is a szinkroncsapatot erősíti.
Kiemelt kép: Archív
